Történelmi siker született a Konferencialiga döntőjében

Szerda este a lengyelországi Wroclawban rendezték meg a három európai kupasorozat legkisebb „testvérének" elnyeréséért folyó finálét, melyen az angol sztáralakulat, a Chelsea és Sevilla városa zöld-fehér felének kedvence, a Betis. A Konferencialiga szerdai döntőjében kifejezetten a londoni kékek voltak az esélyesek, akik 13. nemzetközi kupadöntőjükre készültek, és az eddigi tizenkettőből nyolcat megnyertek. Ezzel szemben a sevillai rivális története legnagyobb meccsére készült, ugyanis a klub számára eddig az 1978-as és 1998-as KEK-negyeddöntő jelentette a csúcsot.

Mind a Chelsea, mind a Betis nagyon készült a Konferencialiga fináléjára 

Mindkét csapat sporttörténelemre készült. A Chelsea két-két KEK- és Szuperkupa-diadal mellett a BL trófeáját 2012-ben és 2021-ben, míg az Európa-ligáét 2013-ban és 2019-ben hódította el, azaz tényleg már csak a Konferencialiga trófeája nem került be eddig a vitrinjükbe. A Betis pedig története első nemzetközi kupadöntőjében azonnal az első trófeáját is meg akarta nyerni. A következő idény kupaindulását egyik gárda esetében sem befolyásolta a döntő kimenetele, mert a Chelsea az angol bajnokság negyedikjeként ősszel biztosan a BL-ben szerepel, míg a Betis a La Ligában hatodikként zárt, így az Európa-ligában indulhat.

Chelsea-fölény a Konferencialiga döntőjében, mégis vezet a Betis

A találkozó első félideje egy pillanatnyi pihenőt sem hagyott a szurkolóknak, ugyanis mindkét csapat győzelemre játsszva nekiesett a másiknak. Ugyanakkor az is jól látszódott, hogy az olasz edző, Enzo Maresca csapata, a londoni kékek mintha nem akarnák elhinni, hogy ők itt veszíthetnek, úgy gurigáztak, majd váltottak tempót pillanatok alatt, hogy minden mozdulatukon az volt érezhető, ezt a döntőt csak ők nyerhetik. Aztán alaposan meglepődtek, ugyanis a Betis a 33 éves Isco vezetésével egyáltalán nem volt hajlandó az áldozati bárány szerepére, és az ötszörös BL-győztes exmadridi szentációs passzának köszönhetően már a 9. percben vezetett a Betis Abde révén.

Azonnal felébredt a Chelsea, elképesztő fölényben volt a labdabirtoklás terén, ám a Betis annak ellenére akár még növelni tudta volna az előnyét, ám Jörgensen mindent védett. Mindössze 32 százalékban volt a spanyoloknál a labda, 8-szor lőttek kapura, 2-szer annak a felületére, amíg a 68 százalékos labdabirtoklásuk ellenére a kékek csak négyszer lőttek kapura, amiből egy találta el a kaput, ám Adrián a helyén volt. A szünetig nem változott az eredmény, így a Betis 45 percre került az álma megvalósításától.

A második félidőben már mészárolt a Chelsea

A második félidőben változtatott a Chelsea szakvezetője, az angol csapat hatalmas nyomás alá helyezte a spanyolok kapuját. A Betis kontráinak alapembere, a vezető góljukat szerző Abde ráadásul le is sérült, így a zöld-fehérek már Jörgensen kapujának közelébe is alig jutottak el. A Chelsea szinte bepréselte a Betis a saját kapujába, és a spanyolok a 65. percig bírták a nyomást, amikor Enzo Fernando kiegyenlített, majd 5 percre rá Jackson találatát követően már a londoni kékek voltak előnyben. Kitámadt a Betis, ám igazi helyzetet sem tudott kialakítani, és a Chelsea a 83. percben Sancho góljával minden izgalmas kérdést lezárt. Az, hogy az 5 perces hosszabbításban Caicedo is betalált, az már a kegyelemdöfés volt.

Fölényesen 4-1-re nyert a Chelsea, és sporttörténelmet írt, mivel első csapatként valamennyi európai kupasorozatot megnyerte legalább egyszer.