Két héttel esküvője után hunyt el a 25 éves bokszoló

Georgia O’Connor női bokszoló 25 éves korában vesztette életét, miután a rák egy ritka és agresszív formája támadta meg. A Durham megyéből származó O’Connor mindössze két héttel az esküvője után hunyt el.

Georgia O’Connornál 2024 októberében fekélyes vastagbélgyulladást (UC) – egy krónikus gyulladásos bélbetegséget – diagnosztizáltak. O’Connor idén januárban hozta nyilvánosságra a rákbetegségének hírét, négy hónappal azelőtt, hogy összeházasodott párjával, Adrianóval.

A különleges napjáról Instagramon O’Connor megosztott egy fotót a jegygyűrűjéről, és a képaláíráshoz azt írta: „09. 05. 2025. A nap, amikor hozzámentem életem szerelméhez”.

Tragikus halálhírét követően ömlöttek a tisztelgések a számára:

A Queensberry Promotions azt mondta: „A Queensberry Promotionsnál mindenki mély szomorúsággal értesült Georgia O’Connor haláláról. Minden gondolatunk a barátaival és a családjával van ebben a nehéz időszakban. Nyugodjon békében Georgia.”

Az angliai ökölvívás hozzátette: „Mélyen elszomorodtunk Georgia O’Connor halála miatt. Tehetséges bokszoló és az amatőr ökölvívó közösség szeretett tagja volt, érmeket nyert a Nemzetközösségi Ifjúsági Játékokon, az Ifjúsági Világbajnokságon és az Európa-bajnokságon. Gondolataink a szeretteivel vannak.”

A középsúlyú bokszoló Joe Laws posztolt egy képet a párról: „Harcos a végsőkig, pihenj nyugodtan, tesó.” 

Februárban O’Connor gyönyörű tisztelgéssel adózott „szuperhősének”, Adrianónak, aki végig mellette volt a harc során. Az Instagramon ezt írta: 

„Ha van egy férjed, aki mindennél jobban szeret téged, aki az egész világot felgyújtaná, mielőtt hagyná, hogy elvigyen téged, kapaszkodj belé, mert ez a fajta szeretet ritka. Attól a pillanattól kezdve, hogy rákot diagnosztizáltak nálam, Adriano nem habozott. Gondolkodás nélkül otthagyta a munkáját, és küldetésének tekintette, hogy velem együtt vívja meg ezt a csatát. Nemcsak mellettem volt, hanem vezette a támadást, mindent megtett, ami tőle telt, hogy megmentsen... Éjjel-nappal kutatott, minden lehetőséget felkutatott, hogy minden egyes esélyem megvan arra, hogy legyőzzem ezt az egészet. Soha nem ismertem még ilyen szeretetet. Olyan szerelmet, ami nem hátrál meg, nem törik meg, még csak nem is tétovázik. Egy szerelem, ami azt mondja, hogy »együtt csináljuk ezt, nem számít, mi történik«. Nem számít, milyen sötétek az éjszakák, nem számít, milyen nehezek a napok, nekem ott van ő, és neki ott vagyok én. Adriano, te vagy az én szuperhősöm. Az én harcosom, az én védelmezőm, az én lelki társam. Nincsenek elég erős szavaim, hogy elmagyarázzam, mit jelentesz nekem; mennyire szeretlek, mennyire hálás vagyok neked, mennyire szükségem van rád. Te vagy az én biztonságos helyem. Az otthonom. Ezerszer is átkutathatnám a világot, és soha nem találnék még egy olyan férfit, mint te. Mindenen, amin keresztülmentünk, együtt megyünk keresztül. Minden harcot, minden csatát, minden győzelmet. Mindent kéz a kézben viselünk. És győzni fogunk. Az én igazi hercegem. Az én okom. Az én örökkévalóságom.”