Orbán Viktor: Uniós polgárok nem vívnak csatát, az EU mégis úgy tekint magára, mintha háborúban állna

A Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülést tart a Várkert Bazárban, ahol felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitikában minden szó súlyos kockázattal jár, és ennek megfelelően járt el a mai találkozón is.

– emelte ki a kormányfő a Magyar Nemzet szerint.

Az unió ma nyíltan felvállalja, hogy az ukránok mögött áll

Orbán Viktor kijelentette, hogy az uniós államok katonái nem tartózkodnak Ukrajnában; ha mégis, csak titokban és meghatározott feladatokra. Az uniós országok polgárai tehát nem vesznek részt közvetlenül a harcokban, az unió azonban úgy mutatja magát, mintha háborúban állna, vagyis nem mi harcolunk, hanem másokat harcoltatunk. A proxyháborúk eredetileg arról szóltak, hogy titokban maradjon, ki áll a harcoló fél mögött, az unió azonban ma nyíltan vállalja támogatását Ukrajna mellett.

– fogalmazott Orbán Viktor. Orbán Viktor szerint az EU döntéshozói háborús stratégiát folytatnak, és a tagországok többsége ennek része, a gazdaságot pedig hadi gazdasággá alakítanák. Hangsúlyozta, hogy ez nem távoli folyamat, hanem az európai politika mindennapjainak része.

Kiemelte, hogy az EU eddig 180 milliárd eurót fordított az ukrán háborúra, és a készletek kimerülése után további 40 milliárd eurós csomagot terveznek. Orbán felhívta a figyelmet, hogy a háború nem csupán emberi életekről, hanem pénzről és gazdasági hatásokról is szól; a következő hétéves uniós költségvetés 25 százalékát az ukránok kapnák, miközben Kijev még nem uniós tag.

A miniszterelnök szerint jelenleg a legnagyobb a veszélye annak, hogy Európa közvetlenül is háborúba keveredik az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta. Hozzátette:

Orbán Viktor szerint Magyarország álláspontja az, hogy Európának az USA-hoz hasonlóan tárgyalnia kellene. Javaslata szerint az unió ne csupán nézőként üljön a háttérben, hanem önállóan folytasson tárgyalásokat Oroszországgal. Hangsúlyozta, hogy bár az oroszok lélekszáma 140 millió körüli, az uniós tagországoké több mint 400 millió, és gazdasági, valamint katonai szempontból is fölényben vagyunk, a nukleáris kapacitást leszámítva.

Új uniós biztonsági rendszer felépítésére van szükség

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Európa lényegesen erősebb Oroszországnál, mégis úgy tűnik, mintha az oroszok lennének fölényben. Elmondta, hogy vannak olyan uniós vezetők, akik szerint a tárgyalásra később kerülhet sor, de nem most. A miniszterelnök szerint az uniós álláspont mélyrétegeiben eltérések vannak, és szükség lenne egy új uniós biztonsági rendszer kiépítésére.

– Az, hogy folyamatosan fegyverekre költsünk, ellentétes a magyarok érdekeivel. Ezt csak úgy lehetne megállítani, ha egy nemzetközi megállapodást kötnénk ezzel kapcsolatban. Hosszabb tárgyalások eredményeként meg kellene állapodni az oroszokkal – vélekedett, kiemelve, hogy egyre élesebb kérdéssé válik Ukrajna uniós csatlakozása, miután a háborús sikerei elmaradnak. A kormányfő kifejtette, az ukránok haderejét, a fizetéseket, a katonai eszközöket is mi fizetjük, az amerikaiak kiszálltak ebből, csak eladnak, amit az unió megvásárol és eljuttatja az ukránoknak – mondta.

A háború megfojtja a fejlődést

– Ennek az az eredménye, hogy az EU-s gazdaság stagnál, a háború megfojtja a fejlődést, ez elsősorban a német gazdaságra érvényes. Amíg háború van, az európai gazdaság nem tud fejlődni. Ha véget érne a háború, vagy egy tűzszünet jönne létre, rövid időn belül háromszorosára nőne a gazdasági növekedés, Magyarország esetében egy százalék helyett három százalékra nőne – jelezte.

A miniszterelnök elmondta, jövő héten EU-csúcs lesz, ahol a háborúról, a háború finanszírozásáról, a befagyasztott orosz vagyonról és az ukránok EU-s csatlakozásáról lesz szó. ,,A jó hír, hogy a szlovákok és a csehek is más pályára állnak majd, feltéve, ha a cseh választópolgárok akarata a kormányalakításban is érvényesül” – jegyezte meg.

A kormányfő szerint, ha sikerül a cseh kormányalakítás, akkor négy olyan miniszterelnök lesz az uniós tanácsban, akik békepártiak, a józan ész talaján állnak: az olaszok, csehek, szlovákok, és mi, magyarok. Lengyelországban emellett minden recseg, ropog. 

– jelentette ki a kormányfő. Azt is mondta, sokan nem érdekeltek egy több tízmilliós közép-európai gazdasági blokk létezésében, így ezek szét is feszíthetik az együttműködést, ha nem vagyunk résen. Orbán Viktor elmondta: van szufla és életerő a magyar gazdaság szereplőiben. 

A kormányfő szerint születőben van egy új világ, felismerhető formái vannak ennek, de még nem kifejlett. Amerikában január óta radikális politikai fordulat történt, a globalistákat leváltotta egy patrióta kormányzat, amely megpróbálja jelentős változások árán megőrizni az USA szerepét a világpolitikában. Ezzel az amerikai vezetés visszatért a józan ész politikájához.

Felidézte azt is, hogy a keleti világban az a váratlan fordulat történt, hogy az Egyesült Államokon kívüli  két legerősebb erő nagy léptekkel közeledik egymás felé. 

– jegyezte meg, kiemelve, hogy ennek a folyamatnak még sok állomása van, hogy hosszú távú békét tudjanak kötni a felek.

A technológiai átalakulás beszakítja az ajtót

– Miközben ezek a folyamatok zajlanak, történik valami, amire sokkal kevesebb figyelem jut, pedig legalább olyan fontos a sorsunk tekintetében. A technológiai átalakulásról sci-fi-szerűen gondolkodtunk még néhány éve, most pedig olyan gyorsasággal épülnek be a fejlett társadalmakba, hogy 2-3 éven belül beszakítják az ajtót. Ilyen a robotizáció, az energia területe, a mesterséges intelligencia, amelyről sokat beszélünk, de keveset tudunk róla, de azt tudjuk, hogy megérkeztek az ezzel kapcsolatos szolgáltatások a mindennapokba is – mutatott rá, majd elárulta, már ő maga sem Google-t használ, hanem a ChatGPT-t kéri segítségül, ha gyorsan szeretne adatokat megtudni.

Fontos szerinte, hogy Magyarország ne ragadjon a jelenben, hanem ezen fejlesztéseknek a része tudjon maradni, és a világ minden részéről próbálja megszerezni a legjobb technológiai tudást, összegyűjtve azt egy magyar jövőstratégiába.

Orbán Viktor elmondta: aki nem vesz részt ezekben a fejlesztésekben, az ma még lehet sikeres, de a jövőben nem biztos, hogy az lesz. A miniszterelnök arra kérte a MÁÉRT résztvevőit, hogy a kisebbségi témák mellé hozzanak létre egy technológiai fórumot, hogy ez a tudás ne szóródjon szét a Kárpát-medencében.

Az ukránokon kívül jó a kapcsolat a szomszédokkal

– mondta a kormányfő, majd az Ukrajnából érkező magyar vezetőknek azt mondta: teljes mellszélességgel áll a magyar kormány az Ukrajnában élő kisebbségek, a kárpátaljai magyarok mellett.

A magyar–román kapcsolatokról kifejtette, nem ez a legnagyobb gondja most a románoknak, hanem a saját gazdaságuk helyreállítása. „RMDSZ hónapok óta állja a sarat ebben a nehéz helyzetben” – fűzte hozzá. 

Ausztriáról úgy fogalmazott, nem érdemes róla beszélni, tiszta ügy, megnyerték a patrióták a választást, de nem engedik őket kormányt alakítani.

– jelezte, bízva abban, hogy a választásokat megnyerő párt mielőbb kormányt tud alakítani.

A szerb–magyar kapcsolatrendszerről kifejtette, köszönettel tartozik a délvidéki politikusainknak: 

– mondta.

„Ha a csehek megalakítják a kormányukat, ha kitartanak az osztrákok, és a szerbek is tartják magukat a korábbiakhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai mezőny alakulhat ki” – mondta.

Azt is mondta, Horvátországgal sajátságos viszonyt ápol hazánk. Orbán Viktor rámutatott: az ország makrogazdasági mutatói csinosak, a népesség azonban folyamatosan csökken, és ez nemzetstratégiai kérdéseket vet fel. 

Magyarországon 6-7 százalékon van azok aránya, akik külföldön dolgoznak. Ez az osztrákokéval azonos. Máshol ez jóval magasabb, ez van Horvátországban is. 

Szlovéniában választás lesz a miniszterelnök tájékoztatás szerint. Mint mondta, Szlovénia egy nagyon rejtélyes ország, sokkal több minden maradt meg ott a múltból, mint mi azt feltételezzük. 

– mondta a kormányfő, aki szerint Szlovénia kulcsország, de nem egyszerű eset. 

Szlovákiáról szólva azt mondta, néhány évtizeddel korábban senki nem gondolta volna, hogy a szlovák miniszterelnök lesz képes képviselni a magyar álláspontot az unióban.

A miniszterelnök elmondta, hogy fontos gazdasági partnere lett Magyarországnak Szlovákia, ezért épül hamarosan egy híd is, amely tovább erősíti ezt a kapcsolatot.

Orbán Viktor köszönetét fejezte ki a diaszpórának 

– mondta, majd azzal folytatta: ezzel azonban nagyon óvatosan kell bánni, kell tudni nemet mondani, ám eddig csak botozás járt érte. 

– Ma viszont már nincs olyan nyugat-európai ország, ahol ne a magyar állásponttal értenek egyet, maximum nem azt mondják, de a lényege ugyanaz, mint amit mi mondunk 2015 óta. Ez így lesz a háborúval kapcsolatban is, emlékezzenek erre. Ki fog derülni, egy-két éven belül, hogy a magyar pozíció volt a jó pozíció, hogy a józan ész alapú külpolitikát érdemes folytatni – fejtette ki Orbán Viktor. Meglátása szerint azok a pártok, akik a magyarságot nem egészként, nem egyként kezelik,  elveszítik a választópolgárok bizalmát, nem tudnak választást nyerni.