Magyar Péter beerőltetné Ukrajnát az EU-ba

Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, Magyar Péter brüsszeli főnöke folyamatosan hangsúlyozza Ukrajna csatlakozásának fontosságát, ami még inkább megerősíti, hogy ez nem a magyar emberek akarata, hanem külföldi érdek. Ukrajna csatlakozása jelenlegi állapotában óriási gazdasági terheket róna az Európai Unió költségvetésére, így Magyarországra is, hiszen Kijev nettó kedvezményezettként rengeteg támogatásra szorulna. Ez forráselvonást jelentene a magyar gazdáktól, vállalkozásoktól, sőt a szociális rendszertől is. Gyakorlatilag megroppantaná a magyar gazdaságot.

Az elmúlt hétvégén diplomáciai szóváltásba keveredett a magyar és az ukrán kormány. Volodimir Zelenszkij egy újságírói háttérbeszélgetésen azt mondta: egy közvélemény-kutatás szerint a magyarok 70 százaléka Ukrajna uniós csatlakozása mellett áll, Orbán Viktor pedig nagyon veszélyes tevékenységet folytat Kijev EU-s belépésének ellenzésével. A magyar miniszterelnök úgy reagált: „Hogy mit gondolnak a magyarok, azt nem a kijevi elnök és nem a brüsszeli bürokraták döntik el.” Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője a hirado.hu-nak elmondta: a brüsszeli nyomás és egyes politikai érdekek húzódnak meg az ukrán elnök nyilatkozata mögött.

Zelenszkij elnök állításával szemben a magyar emberek jelentős része aggályokat vet fel Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban – szögezte le Lajkó Fanni. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint ezek az aggodalmak nem alaptalanok, hiszen komoly gazdasági, szociális és mezőgazdasági okokra vezethetők vissza.

Lajkó Fanni úgy véli, Ukrajna csatlakozása jelenlegi állapotában óriási gazdasági terheket róna az Európai Unió költségvetésére, így Magyarországra is, hiszen Kijev nettó kedvezményezettként rengeteg támogatásra szorulna. Ez forráselvonást jelentene a magyar gazdáktól, vállalkozásoktól, sőt a szociális rendszertől is.

Az európai uniós szakértő aláhúzta: az agráriumot különösen súlyosan érintené a beáramló ukrán mezőgazdasági termékek versenye, amely a magyar gazdák megélhetését sodorhatja veszélybe. Kijev egészségügyi és infrastrukturális lemaradása miatt az ukrán integráció újabb hatalmas költségeket és kockázatokat jelentene Lajkó Fanni szerint.

Az elemző kijelentette: Brüsszel részéről egyre erősebb a nyomás, hogy Ukrajna uniós tagsága minél hamarabb megvalósuljon.

Ebben a nyomásgyakorlásban partnerré vált Magyar Péter is, aki politikai programjának gerincévé tette az ukrán csatlakozás támogatását, miután saját táborának legnagyobb hányada támogatja ezt az irányvonalat. Emellett Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője és Magyar Péter brüsszeli főnöke is folyamatosan hangsúlyozza Ukrajna csatlakozásának fontosságát, ami még inkább megerősíti, hogy ez nem a magyar emberek akarata, hanem külföldi érdek.

Lajkó Fanni kiemelte: Zelenszkij mondatai inkább tükrözik az említett politikai szereplők reményeit, semmint a magyar társadalom valós álláspontját. A magyar kormány viszont világossá tette, hogy a végső szót a magyar emberek mondják ki a Voks 2025-ös szavazáson, ahol mindenki kifejezheti véleményét ebben a sorsdöntő kérdésben.

Az Alapjogokért Központ elemzője rámutatott: az ukrán vezetés szeretné elkerülni a valódi vitát a csatlakozás következményeiről. A szakértő úgy látja, Zelenszkij Orbán Viktort veszélyesnek tituláló kijelentése politikailag motivált, és célja, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra, illetve beavatkozzon a magyar belpolitikába, hiszen tudja: hazánk továbbra is szuverén módon szeretne dönteni ebben a kérdésben.

– véli az elemző.

Lajkó Fanni szerint Magyarország számára ez a retorika nemcsak szuverenitási kérdés, hanem biztonsági, gazdasági és társadalmi ügy is. A magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából ez a fajta fenyegetőzés és nyilvános nyomásgyakorlás nem előremutató, hanem éppen ellenkezőleg: a bizalom további gyengüléséhez vezethet, különösen úgy, hogy a kárpátaljai magyarság jogait továbbra sem biztosítja az ukrán vezetés.

– zárta gondolatait Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.

Ukrajna uniós csatlakozása közvetlen veszélyt jelentene a magyar és az európai mezőgazdaságra – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Nógrád vármegyei Bercelen hétfőn. Szavai szerint Ukrajnából már jelenleg is hatalmas mennyiségű olcsó, silány minőségű, génmanipulált gabona érkezik az Európai Unióba, ez a csatlakozással tovább romlana, térdre kényszerítené a magyar és az európai mezőgazdaságot – írja az MTI.

A tárcavezető a lakossági fórum előtt tartott sajtótájékoztatón annak is hangot adott, hogy Ukrajna csatlakozása a közös mezőgazdasági politikát vagy a kohéziós politikát is fenntarthatatlanná tenné, „ez azt jelenti, hogy azok a fejlesztési források, amik jelenleg Magyarországra érkeznek, azok a jövőben Ukrajnába kerülnének”.

Tájékoztatása szerint Ukrajnában az egy főre eső nemzeti össztermék a háború előtt egynegyede volt az unió átlagának, vagyis Európa egyik legszegényebb országa.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter véleménye szerint a csatlakozásnak számos biztonsági kockázata is van, példaként említette, hogy jelenleg hatalmas mennyiségű, ellenőrizetlen sorsú fegyver található Ukrajnában, „nyilvánvalóan az ukrán hátterű szervezett bűnözés megerősödne Európában”.

Bóka János azt mondta, országjáró kampány keretében vitatják meg a legfontosabb kérdéseket, a legfontosabb kérdésnek pedig azt nevezte, lehet-e, legyen gyorsított eljárásban Ukrajna az Európai Unió tagja.

Fontos, hogy a magyar emberek tisztában legyenek az ezzel járó kockázatokkal, veszélyekkel, és ez alapján nyilvánítsanak véleményt – tette hozzá, hangsúlyozva: fontos, hogy a magyar emberek lássák, nem lehet a döntéseket a fejük felett meghozni.

Mint mondta, a magyar kormány számára nagyon fontos, hogy ismerje a magyar emberek véleményét, és támogatásukkal a háta mögött képviselhesse a nemzeti érdekeket Brüsszelben.

„Ukrajna csatlakozásának legfontosabb kockázata a háború és béke kérdése” – mondta Bóka János. Kifejtette, ha Ukrajna most gyorsított eljárással csatlakozna az Unióhoz, akkor nem a békét vinnénk el Ukrajnába, hanem a háborút hoznánk el Európába, mert Ukrajna ma nyílt háborúban áll egy szomszédos atomhatalommal, és ha uniós tag lenne, akkor a konfliktus az Európai Unió és Oroszország közötti közvetlen katonai konfliktussá alakulna át.

Hozzátette: ebben az esetben nem a magyar kormány szuverén döntése lenne, hogyan támogatja Ukrajnát a fegyveres konfliktusban, mert az európai uniós szerződések alapján, ha az Európai Unió tagállamát közvetlen fegyveres támadás éri, akkor valamennyi tagállam minden rendelkezésére álló segítséget köteles megadni. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió és ezen belül Magyarország is ennek a háborúnak a részévé válna – fogalmazott a miniszter.

A meséket felejtsük el! Ukrajnát most akarják felvenni az EU-ba, Brüsszel a Tisza Párttal tandemben. Ez csődbe vinné a magyar gazdaságot, ezért ezt meg lehet, és meg is kell akadályozni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában, és posztolta a Facebook-oldalán pénteken.

A miniszterelnök kifejtette: ezért zajlik most egy szavazás – nem majd egyszer kell szavazni, hanem itt és most. Arra biztatott mindenkit, hogy szavazzon.

Rámutatott: van időpont, tudják, mikor akarják felvenni Ukrajnát az EU-ba, „nem érdemes homokba dugni a fejünket”. Maga az Európai Néppárt, az Európai Bizottság vezetője, az EU első számú bürokratája jelentette be, hogy 2030-ig – jegyezte meg.

Az Európai Néppárt is azt mondta, gyorsítósávra kell tenni a csatlakozást, „azokat a meséket felejtsük el”, hogy egyszer, ha majd felkészült, nem erről van szó. Arról van szó, hogy most, amilyen gyorsan csak lehet, fel akarják őket venni – közölte.

Európa csődöt eredményező, végzetes eladósodottságát most kell megakadályozni, amikor a hiteleket fel akarják venni – figyelmeztetett a kormányfő.

Kiemelte, ha a számok azt mutatnák, hogy a magyaroknak megérné ez a bővítés, akkor támogatná Ukrajna felvételét, „de ma vannak országok, amelyeknek megéri, mert a nagy cégei ott vannak Ukrajnában, és van, aki ráfizet”.

Mi a rossz oldalon vagyunk, mi ráfizetünk, mi tönkre megyünk, ezért nem támogatom a tagságot – fogalmazott a miniszterelnök, kitérve arra is, hogy ezek a folyamatok fontosabbá tették a kérdésben Magyarországon zajló véleménynyilvánító szavazást.

Orbán Viktor kiemelte: az uniós tagság gyorsított odaítélése egy „hibás és káros politika”, amit most még meg lehet állítani, de ha „elszabadul”, és két-három év múlva a végleges döntés kapujába érünk, ott már nagyon nehéz lesz ezt megtenni – olvasható a Riposton.