Minden idők legátfogóbb Kádár-kori poptörténeti kiállítása!

A több mint 800 négyzetméteres kiállítás nemcsak a politikával átitatott korszak legkiemelkedőbb előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszál, hanem egyben bemutatja az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat; a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat; a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló egydimenziós intézményrendszert és politikai erőteret; a színpadi technika fejlődésének legjelentősebb stációit; valamint a populáris zenekultúra és a társművészetek koronként változó intenzitású viszonyát. Deklaráltan a szélesebb nagyközönséget, az egykori zenerajongókat, azok gyerekeit, unokáit és a korszak iránt behatóbban érdeklődő fiatalokat megcélozva.

E nagyívű poptörténeti kiállítás talán leghangsúlyosabb egysége a Dalok és előadók tere, hisz a populáris zene története a nagyközönség szemében alapvetően az előadói egyéniségek és a hozzájuk kötődő emblematikus dalok történetét jelenti. Ráadásul e műfajnak egyik lényegi sajátossága, hogy mivel benne a dalszerző és az előadó személye általában nem válik el egymástól, így eléggé meghatározó benne a személyesség varázsa. Egy dal pedig elsősorban attól válik korszakossá (emblematikussá), ha benne úgy van jelen az „itt és most” érzése (visszatükrözi, ami a levegőben sűrűsödik), hogy közben üzenete univerzális, azaz más korok számára is érvényes mondanivalót hordoz. Ezért a jó dalok, a népszerű dalok és a fontos dalok halmaza nem feltétlenül esik egybe, bár kétségtelen, hogy jelentős köztük az átfedés.

Ehhez az időszaki kiállításhoz kapcsolódik a Kádár-kori poptalkshow, amelynek első részében e nagyívű poptörténeti kiállítás talán leghangsúlyosabb egysége, a Dalok és előadók tere kerül fókuszba.

Helyszín: Magyar Zene Háza, Multimédiás Könyvtár & Klub

Időpont: október 27., 19.00