Már több mint 91 ezer aláírás gyűlt össze Márki-Zay földadója ellen

Ez akkora tömeg, amivel már tudjuk érvényesíteni érdekeinket a magyar politikai döntéshozóknál és jó esélyünk van arra, hogy ezt a fajta dilettáns politikai magatartást egyszer s mindenkorra parkolópályára tegyük. A földadó ugyanis nem kizárólag a gazdákat érinti, hanem a vásárlókat is. Hiszen aki bérbe adja a földjét, az beépíti az adót a gazda bérleti díjába, a gazda ezért beépíti az új költséget az értékesítésre szánt termény árába, hiszen nem is tehet mást. Ez élelmiszerár-emelkedéshez vezet a piacon, azaz végül a vevő fizeti ki a Márki-Zay Péter által kivetett új adót, amelyet egyébként több baloldali településvezető is szorgalmaz már

Ezért szükséges országos szinten törvényt hozni a földadó betiltásáról, amely megvédi a gazdálkodókat és a fogyasztókat egyaránt.

Azt látjuk, hogy alapvetően a költségvetésen tátongó lyukakat próbálják foltozgatni vagy betömni az újonnan kivetett adóval. Ráadásul nincs felső limit, tehát bármeddig emelhető ez a hektáronkénti adó. Mondjuk egy 30 aranykoronát meghaladó föld vonatkozásában hektáronként ez akár 30 ezer forintos vagy afölötti anyagi terhet jelent a gazdálkodóknak, ami jelentős, és limit nélkül tovább is emelhető. Mivel alapvetően semmilyen kontrollt nem képesek tanúsítani néhány helyen a polgármesterek, ezért mi azt gondoljuk, hogy nincs más eszközünk, mint hogy általánosságban tiltakozzunk a földadó lehetősége ellen

Azt ne felejtsük el, hogy egy helyi adó befolyik a »nagy kalapba«. Nem egy járulékról beszélünk, ami pántlikázott bevétele akár az államnak, akár pedig az önkormányzatoknak, hanem adóról, tehát ilyen értelemben bármire költhetik. Innentől kezdve az, hogy mire fordítja az önkormányzat, lenyomozhatatlan. Felelőtlen döntés a hódmezővásárhelyi baloldalé, hiszen a földadóról nem a gazdák kihagyásával, hanem azok előzetes bevonásával kellett volna dönteni. Lehetett volna olyan célokra is fordítani a földadóból befolyt pénzt, ami a gazdálkodóknak is fontos. Létezik már ilyen az országban, ahol például útfejlesztésre, vagy akár a külterületi csapadékvíz-elvezetésre költik a befolyt összeget. Ezek olyan témák, amelyekben a gazdálkodók biztosan partnerek lettek volna. De nem ezt látjuk, hanem azt, hogy szökőkútra vagy a városháza újracserepezésére akarják fordítani, ezt a gazdák nem tudják jó szájízzel végignézni