A közvélemény elutasítja a baloldal terveit az egészségügy privatizálásáról

Fontos kiemelni, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester felvetései nem előzmény nélküliek a baloldalon, 2003-ban Medgyessy Péter, majd 2006-ban Gyurcsány Ferenc kormánya is tervbe vette az egészségügyi szolgáltatások magánkézbe történő kiszervezését. A Századvég utánajárt annak, hogy a magyar lakosság hogyan vélekedik az egészségügy privatizálásának felvetéséről.

Márki-Zay a fizetős, privatizált egészségügy pártján áll

Márki-Zay Péter 2018-ban az egészségüggyel kapcsolatban kifejtette, hogy „én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet”, hozzátéve, hogy „a szolgáltatók, azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen”. A baloldal kormányfőjelöltje 2020-ban felvázolta továbbá, hogy „egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy egybiztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak”. Ezen felül Márki-Zay 2021-ben rögzítette, hogy „az egybiztosítós, versengő egészségügyi modellt” látja „ideálisnak”, mivel „álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet”, valamint „ahol fizetős egészségügyet vezettek be, ott viszont jól működött”.

A magyarok elzárkóznak a kórházak magánkézbe adásától

Kijelenthető, hogy az egészségügy privatizációjára, illetve az egészségügyi szolgáltatások magánszereplők részére történő kiszervezésére vonatkozó baloldali javaslatok nem találkoznak a magyar választók elvárásaival. A kutatás rámutat: a válaszadók 85 százaléka ellenzi, hogy a kórházak magánbefektetők kezébe kerüljenek, és mindössze a 12 százalékuk támogatná, hogy az egészségügyet az állam privatizálja Magyarországon - áll a Századvég Alapítvány közleményében.