Biztonságra vágyott az ukrán család, de kísérletük szörnyű tragédiával végződött

Egy drónfelvételen látható, amint három autó száguldozik az üres főúton közvetlenül az ukrán főváros Kijev mellett. Majd hirtelen megfordulnak és visszaszáguldanak, egy autó kivételével. Ez a fehér autó is megfordul, de aztán megáll. Egy férfi kilép, és felemeli a kezét. Aztán holtan esik össze. Néhány pillanattal később orosz katonák közelednek a jármű felé, amelyből egy idős nő és egy gyerek száll ki, egy katona pedig elkíséri őket.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2022.04.04.

családi dráma

A földön fekvő férfi a 31 éves Makszim Iovenko volt, akit az út szélén álló orosz csapatok lőttek agyon. A férfi autóban ülő felesége, Ksenia is meghalt. Hatéves fiuk és a család velük együtt tartó idős barátja azonban bár megsebesült és kórházban van, de megmenekült – tudósított a történtekről a BBC. Mint arról a hírcsatorna beszámolt, az eset március 7-én történt, amikor Makszim és családja csatlakozott egy körülbelül 10 autóból álló civil konvojhoz, amely a konfliktusövezetté vált város nyugati pereméből Kijevbe próbált eljutni.

„Amíg nem láttam a videót, még volt némi reményem. Reméltem, hogy életben van” – mondta Makszim apja, Szergij Jovenko a BBC-nek Kijevben.

Makszim Kijevben élt, és egy utazási irodának dolgozott, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Kseniával. Apja kedves szívű családapaként írja le fiát, aki szeretett karaokét énekelni. De a legnagyobb hobbija a családja volt – mondja. – Nagyon szerette a fiát, és ez volt a szenvedélye.

Mint Sergij elmlondta, sok más ukránhoz hasonlóan ő és családja sem hitte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megtámadja. Miután megtörtént a támadás, Makszim úgy gondolta, Kijev lesz az egyik első város, amelyet ágyúznak. Miután átbeszélte a helyzetet egy régi iskolai barátjával, Makszim és családja nyugatra költözött Kijev külvárosába, mert Makszim úgy vélte, hogy szerinte ott csendesebb lesz.

„Az ellenkezője derült ki” – mondja Sergij.

Az apának összetört a szíve a történtek miatt, és amiatt is, hogy a tragédiának tanúja volt az unokája.

A gyerek emlékszik arra, hogy látta az orosz katonákat fegyvereikkel, és emiatt a család támogatása és szeretete mellett szakemberre is szüksége van, hogy feldolgozza a történteket.

„Amikor biztonságos helyre, a nagymamákhoz ért, csak ennyit mondott: „Nem alszunk tovább a pincében, ugye? És nem lesznek ijesztő férfiak?” – mesélte szomorúan a nagypapa.