Ha Márki-Zayon és a baloldalon múlna, nálunk is négyszeresére nőne a gáz ára

Valkó Eszter egykori műsorvezető Hollandiába költözött a családjával, és az Origo-nak most beszámolt a háború hatásairól. „A pénztárcájukon érzik, mert olyan az infláció, ami 1977 óta nem volt itt, Hollandiában. Csak annyit mondok, két héttel ezelőtt egy nagy dobozos vaj 3,5 euró volt, most 4,5„ – mesélte a Hollandiában tapasztalható élelmiszerár-emelkedésről.

Ezután szót ejtett a lakossági gáz áráról is. „Tavaly télen 150 eurót fizettünk a gázért, most pedig 650-et. A gázért dolgozunk, ami elképesztő. Mikor megkaptuk a számlát, nem hittem a szememnek, azt hittem, tévedés” – nyilatkozta a volt műsorvezető.

Ma Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyarokat ez idáig enyhébben érintette az árak háború okozta drasztikus emelkedése, köszönhetően a kormány intézkedéseinek sikerült az emelkedésnek gátat szabni, és a hosszú távú orosz gázszerződéseknek is köszönhetően a gáz ára sem kúszott fel.

A baloldal javaslatai bedöntenék a magyar gazdaságot

Ha a baloldal javaslatai érvényesülnének Magyarországon, akkor nálunk is hasonló áremelkedés lenne, mint Hollandiában. Miközben a magyar baloldal felelőtlenül azt sürgeti, hogy hazánk szüntesse be a földgázszállítást Oroszországból, addig hazug módon azzal hitegetik a lakosságot, hogy ez nem jelentene problémát. Azonban nem kell szakembernek lenni annak belátásához, hogy az orosz gázcsapok elzárása nehéz helyzetbe hozná Magyarország energiaellátását.

Ezt nagyon jól tudja Márki-Zay Péter energiapolitikai felelőse, Holoda Attila is, ő mégis arról beszélt a szombati hajdúszoboszlói kampányfórumon összegyűlteknek, hogy „nem kell amiatt aggódni, hogy megfagyunk„. Ráadásul cinikusan úgy tett, mintha nem baloldali szövetségesei akarnák leállítani az orosz gáz szállítását, hanem az oroszok fontolgatnák ezt, majd ezt kezdte cáfolgatni.

”Hülyék lennének az oroszok elzárni a gázcsapot, hiszen pénzük van belőle. A Szoboszló határában lévő tárolóban is van annyi készlet, ha véletlenül elzárnák az oroszok, még akkor is elég lenne 35-40 napra. Aztán meglátjuk, hogy ők bírják-e 35-40 napig pénz nélkül„ – fogalmazott Holoda.

A Gyurcsány-lista egyik képviselőjelöltje, Kocsis-Cake Olivio az ATV-ben arról beszélt a napokban, hogy szerinte szankciókat kell kivetni az energiahordozókra is. Úgy fogalmazott: „Tudja, Oroszország egy energia-nagyhatalom, abból van pénze háborúzni, úgy tűnik, ahogy drágán adja el az energiát. Ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni. (...) Hogyha ehhez az kell, hogy szankciók sújtsák az energiahordozókat, és amit Oroszország kivett, akkor ezt a lépést is meg kell lépni”.

A baloldal elképzelése összeségében tehát az ipar és az élelmiszer-ellátás akadozásához, az infláció megduplázásához, munkahelyek elvesztéséhez és fűtetlen otthonokhoz vezetne.

Márki-Zay eltörölné a rezsicsökkentést

Ha pedig a kormány elfogadná Zelenszkij javaslatait, akkor szintén hasonló helyzet állna elő. A kormány rezsicsökkentése a jelenlegi folyamatok tükrében tehát még inkább felértékelődik, így az továbbra is méltán népszerű a választók körében. Mindezek ellenére a baloldal miniszterelnök-jelöltje éppen azt az utat választaná, amelyet a holland családok már most is a bőrükön érezhetnek.

Márki-Zay Péter hivatalos kampányeseményein több ízben megfogalmazta, hogy kormányra kerülésük esetén eltörölnék a rezsicsökkentést, amelyet rendkívül károsnak tart.

A baloldali politikus úgy véli, hogy a rezsicsökkentésnek „iszonyatosan tovagyűrűző káros hatása van a környezetvédelemre„, így spórolás gyanánt a legjobb megoldás az, ha mindenki kevesebbet fűt és kevesebb áramot fogyaszt. Márki-Zay Péter hasonló okfejtésbe kezdett az elszabaduló üzemanyagárak kapcsán is, mivel szerinte a helyes lépés az, ha kisebb autót veszünk és többedmagunk járunk munkába. A hódmezővásárhelyi polgármester zöld mázba burkolt neoliberális eszmefuttatásai nem a magyar családok, hanem sokkal inkább az energialobbi érdekeit szolgálják. Ez utóbbi a politikus előéletének fényében talán nem is meglepő, hiszen

Márki-Zay közel egy évtizedig vezetőként dolgozott egy francia többségi tulajdonban lévő energiaszolgáltatónál, amit - nemzetgazdasági okokból - 2010 után vásárolt vissza a kormány.

A baloldal hatalomra kerülése ennek a nemzeti érdekeken alapuló stratégiának is véget vetne, teret engedve az energiaszektor újbóli privatizációjának. A külföldi energiacégek visszaáramlása pedig ugyancsak a rezsicsökkentés eltörlését eredményezné, vagy éppen annak alapfeltételéül szolgálna. Nem véletlen, hogy az Orbán-kormány energiapolitikáját számos támadás érte külföldi médiumok részéről, melyhez a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal is csatlakozott. Nem hiába, hiszen éppen az ő kormányzásuk idején vette kezdetét a közműcégek gátlástalan mértékű kiárusítása a költségvetési hiány elrejtése végett.

A rezsicsökkentés eltörlése esetén a piaci árak a jelenlegi négyszeresére növelnék az energiaszegénységet, amely valamennyi háztartást hátrányosan érintene.