A nagy nulla kalandos sztorija

Áll egy szobor a Clark Ádám téren, amit mindenki ismer, igen ez a Nulla kilométerkő. Annyira magától értetődő, hogy ott áll, hogy szinte észre sem vesszük. Ki gondolná, hogy a szobor nem az első, hanem bizony már a negyedik. Természetesen az elsőnek még semmi köze sem volt a kilométerhez, hiszen a legelső még mérföldkő volt a 19. században valahol az Alagút közelében. De nem állt mindig a Lánchíd környékén, korábban ugyanis a magyarországi utak hosszát az 1686-os budavári ostrom alatt romossá vált, újjáépítendő királyi palota bejáratától számolták. Az első ilyen jellegű műalkotás még a királyi várpalota küszöbén állt, amit aztán a Lánchíd építésekor helyeztek át a szobor mai is meglévő helyére. Ennek sajnos később teljesen nyoma veszett, és az írásos feljegyzések hiánya miatt a mai napig nagyon keveset tudni róla.

Egy ideig semmi sem állt az időközben Lánchídról Clark Ádám térre keresztelt csomópontban. Aztán 1929-ben gróf Festetics Pál javasolta, hogy szobor jelképezze a kiindulópontot a Lánchíd közelében. A Hungaria Automobil Club Körmendi Frim Jenőt bízta meg a nullás kilométerkövet ábrázoló szobor elkészítésével. Az elkészült alkotás Magyarország Védőasszonyát ábrázolta, fején glóriával. Az 1932. május 7-én felavatott szobor mindössze tizenkét éven át állhatott, mert Budapest ostroma alatt elpusztult.

És ránk zuhant a Rákosi-éra, amikor aztán vajon mi is szimbolizálhatta volna a magyarországi utak kezdőpontját, mint egy életnagyságú munkás szobor 1953-tól. Érthető módon és szerencsére már Molnár László műve sem látható a téren, hiszen a Rákosi-korszak után megint újabb megoldást kerestek. Egyébként fogódzkodjanak meg, ha valaki meg szeretné nézni a Rákosi-éra nulláját, még megteheti, ugyanis a szobor Rákoshegy vasútállomás előtti kis parkban álldogál. A korabeli lapok 1971-ben írtak először arról, hogy Borsos Miklós befejezte a legeslegújabb Nulla Kilométerkő modelljét, hogy aztán 1975. március közepén fel is állítsák.

„A Clark Ádám téren, a magyar országutak csomópontjánál felállították az új nulla kilométerkövet, amelyet Borsos Miklós szobrászművész készített. A szimbolikus kő környékét most parkosítják.” – írta az Esti Hírlap 1975. március 26-i száma. Hogy pontosan mi is az, amit látunk? Egy nagy nulla! De milyen nulla? Borsos Miklós alkotása nem más, mint egy tipográfiailag szabályos nullás karaktert formázó alak. A szobrot 2014-ben szépen megtisztították és néhány méterrel arrébb, a sikló elé helyezték. Reméljük kibír még 100 évet.

Apropó vörös csillag virágokból: valaki egy Ladával a 80-as években elvétette kanyart és szépen beleszáguldott a kertecske közepébe. A sofőr annyira megijedt, hogy kocsiját hátrahagyva elmenekült, nehogy azt gondolják róla, szándékosan tette tönkre a szocializmus legszebb virágágyását.