Gyorsan ver a szíved? Ne hagyd, hogy nagy baj legyen belőle!

A sportolás vagy az izgalom is kiválthatja, hogy gyorsabban ver a szívünk, ez teljesen normális állapot. Ám ha azt tapasztaljuk, hogy valójában semmi sem indokolja, akkor érdemes gyanakodnunk!

Mi számít gyorsnak?

A szívünk normál esetben percenként 65-75-öt ver. Ahogy azonban telnek az évek, egyre lassúbbá válik, és bizony az sem mindegy, hogy milyen neműek vagyunk: a nőké gyorsabb, a férfiaké lassabb. Emellett a lelki állapotunk, a minket ért stressz mértéke, de még az időjárás is hatással van a szívverésünkre és a pulzusunkra.

Mi ez, ha nem a szerelem?

A magas pulzus hátterében a leggyakrabban valamilyen szív- és érrendszeri betegség is állhat, mint például ritmuszavar, magas vérnyomás, szívizombetegség, de okozhatja pajzsmirigy-túlműködés, lázzal járó fertőzés vagy gyulladás is. Kiválthatja azonban akár tüdőbetegség is, mert olyankor oxigénhiány léphet el, amit a szív úgy próbál ellensúlyozni, hogy egyre intenzívebben dolgozik. De jó esetben csak túlléptük a napi kávéadagunkat, vagy az is előfordulhat, hogy egy gyógyszer, amit szedünk, az váltja ki, mint például a vízhajtó.

Ellenőrizzük csak!

Ha arra gyanakszunk, hogy rendszeresen gyorsabban ver a szívünk, mint kellene, akkor mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. Ez akkor is különösen fontos, ha rendszeresen, hetente többször sportolunk. Ha edzés közben szeretnénk mérni, akkor arra tökéletesen megfelel a legegyszerűbb, erre a célra kifejlesztett karperec vagy óra is, de ha otthon, nyugalmi állapotban tennénk, azt eszköz nélkül is megtehetjük, csak stopperórára van szükségünk. Tegyük az ujjunkat a csukló hüvelykujjhoz közeli részére, tapintsuk ki az ütőerünket, és számoljuk, hogy mennyit ver egy perc alatt. Persze elég csupán fél percig mérni és megduplázni a végösszeget.

Ez tényleg magas!

Ha szaporának találjuk a szívverésünket, akkor azt nem érdemes félvállról vennünk, mert rettenetesen megterheli a szívünket, ráadásul mivel okozhatja valamilyen betegség is, arra is minél előbb fényt kell deríteni és elkezdeni annak kezelését. Főleg akkor, ha olyan panaszaink is vannak, mint gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás, félelemérzet. Előfordul, hogy ez a probléma csak néha-néha, átmenetileg jelentkezik, de ekkor is ki kell vizsgáltatni, mert bizonyos esetekben nem múlik el magától, és szövődmények is megjelenhetnek. Emellett a hangulatunkra is kihat, feszültebbek, ingerlékenyebbek leszünk miatta. Magas pulzusszámot akkor is tapasztalhatunk, ha nem mozgunk rendszeresen, ha a munkánkban túlterheltek vagyunk. Éppen ezért fontos a rendszeres mozgás beiktatása, mellyel a túlhajszolt szimpatikus idegrendszer aktivitását ellensúlyozni lehet a paraszimpatikus idegrendszer megerősítésével.

Ilyenkor alacsonyabb intenzitású mozgásformát kell választanunk. Ha szívbetegség áll a háttérben, akkor megfelelő kezelés, esetleg gyógyszerszedés mellett teljes életet élhetünk: sportolhatunk, dolgozhatunk, kikapcsolódhatunk. Érdekes módon, ha szorongástól szenvedünk, és az okozza a panaszainkat, akkor is hasonló életmódváltást kell alkalmaznunk, mintha szívbajjal küzdenénk. Ha a káros szokásainkat helyes, egészséges életmódra cseréljük, azzal az egész közérzetünk javulhat – írja a Fanny magazin.