Megterheli a testünket az óraátállítás, ezekre a tünetekre figyelj oda

Október 27-én vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára húzzuk az órát, vagyis 60 perccel többet fogunk tudni aludni az éjszaka folyamán. A téli időszámítás alatt így a nyárihoz képest egy órával később fogunk reggelente magunkhoz térni. Bár az elmúlt években egyre több ellenzője akadt az óraátállításnak, sőt többször felmerült, hogy végre örökre búcsút mondhatunk neki, egyelőre a hétköznapjaink részét képezi az óraátállítás, amely érthető okokból megviseli az emberek szervezetét. Az alábbi cikkünkben megmutatjuk, hogy hogyan hat a testünkre a megváltozó lefekvési és ébredési idő.

A Mindmegette szedte össze azokat a tüneteket, amelyeket az emberek az óraátállítás miatt érezhetnek a következő hetekben. Ilyenkor ugyanis évente kétszer összezavarjunk a belső óránkat. Testünk minden sejtje nyomon követi ugyanis az időt, és a napi szokások megváltoztatása stresszt válthat ki az agyunkban, ami alvászavart, tájékozódási zavart és memóriazavart okozhat; nehézségekhez vezethet a tanulásban, a szociális interakciókban és az általános kognitív funkciókban.

Ezért lesz rosszabb a hangulatunk

A normál időszámításra visszatéréssel más gondok adódnak: amikor végzünk a munkával, kijövünk az iskolából, edzőteremből, már sötét van. Ez azt jelenti, hogy kevesebbet tudunk a természetes napfényben lenni, ami csökkenti a szervezetünk által termelt D-vitamin mennyiségét. Az alacsony D-vitamin szint okozhat rossz hangulatot, depressziót, fáradtságot, izom- és csontfájdalmat. Megnő az alvászavarok kialakulásának kockázata, amelyek szintén növelhetik a mentális betegségek kockázatát. Egy óra esti fény elvesztése ebben az időszakban még inkább negatív irányba befolyásolhatja a hangulatunkat, és elősegíti a szezonális depresszió kialakulását.

Téli időszámítás: álmosság, morcosság

A napfény hiánya két fontos hormon termelődését gátolja: az alvást kiváltó melatoninét és a boldogsághormonként is ismert szerotoninét. Így az őszi óraátállítás utáni napokban nagyobb valószínűséggel leszünk rosszkedvűek és fáradtak. Az egyik tanulmány kimutatta, hogy a kórházak 11 százalékkal több depressziós beteget kezeltek a téli időszámításra való átállás után. Jó hír viszont, hogy az óraátállítást követő napokban a helyzet egyre jobb lesz.

Kockázatok, előnyök

Számos tanulmány szerint a szívrohamok számának kismértékű növekedését a nyári időszámításra átállás utáni, míg ősszel, a téli időszámításra való átállás utáni napokban a szívrohamok aránya csökken. Eközben a stroke kialakulásának lehetősége 8 százalékkal magasabb az első két napban mindként átállást követően. Jó hír, hogy talán a hosszabb esték hatására azok, akik nem szenvednek mentális betegségektől, akár még pihentebbnek is érezhetik magukat, és valószínűleg ennek köszönhető, hogy enyhén csökken az autóbalesetek száma ebben az időben.

Tippek az átállás megkönnyítésére

• Próbáljunk este a szokott időben lefeküdni, ne gondoljuk azt 9 órakor, hogy „valójában már 10 óra van”!
• Ha korábban ébredünk, próbáljuk hasznosan tölteni az időt: vagy pihenjünk, készüljünk fel a napra, vagy tornázzunk, mozgassuk át a testünket!
• Készítsünk egészséges reggelit, hogy elegendő energiát biztosítsunk a szervezetünknek.
• Sétáljunk sokat a napfényben! A napfény és a testmozgás segít helyreállítani a belső óránkat.