Szellemi értékeink otthona

Hány könyvet őriz az Országos Széchényi Könyvtár?

„Több mint tízmillió példányt. Azért nem mondunk konkrétabbat, mert a nemzeti bibliotéka nem csak könyveket és folyóiratokat gyűjt. Könyvtári állományunk egy jelentős részét nem is könyvek és folyóiratok, hanem úgynevezett kisnyomtatványok alkotják. Ez a jelentős rész gyűjteményünk csaknem felét adja, azaz körülbelül ötmillió dokumentumot. Így áll össze a tízmilliós nagyságrend.

Ebben az épületben tárolják majd a magyar könyveket Fotó: Fejér_Bal Zrt.

Mekkora helyük van a teljes állomány elhelyezésére?

„Most körülbelül százhúszezer polcfolyóméternyi raktárkapacitással gazdálkodhatunk. Az OSZK budai Várba költöztetése, 1985 előtt az egykori két nagy világítóudvarban kialakítottak egy-egy tizenegy emeletes toronyraktárt, emellett épületünk Tabán felőli oldalon is vannak raktáraink. Három külső tárolóépülettel is rendelkezünk, közülük az egyik már megtelt. Hozzájuk csatlakozik majd a piliscsabai archivális raktár, amely a tervek szerint nyolcvanezer polcfolyóméternyi helyet jelent. Egyszer majd, amikor »sűríteni« kell a dokumentumokat, ez a szám elérheti a százezer polcfolyómétert is. Így – szigorúan elméletben – erre az évszázadra megoldódik a tárolás kérdése.

Miért éppen Piliscsabára esett a választás?

„Katasztrófavédelmi szempontból szükséges, hogy a nemzeti könyvtár állományának archiválásra, azaz végleges megőrzésre szánt példányai ne azonos helyszínen legyenek az olvasók számára használatba adható példányokkal. Olyan helyszínt kellett keresni, amely nem Budapest területén található, ugyanakkor nagyjából fél óra alatt elérhető, másrészt olyan épületre volt szükség, amelyet kifejezetten a magyar kulturális örökség könyvtári dokumentumainak megőrzésére terveztek.”

Így néz ki belülről az épület Fotó: Metropol/Máté Krisztián

Házon belül is készülnek változásokra?

„Intézményvezetőként az a célom, hogy a Kádár-kori enteriőrt is frissítsem annak érdekében, hogy a könyvtár minden tekintetben XXI. századi intézménnyé válhasson. Lépésről lépésre haladunk. Tavaly létrehoztuk a Történeti Fénykép- és Videótár kutatótermét, idén új beléptetőrendszert vezettünk be, lezajlott a fogadóterek, az olvasói mosdók és egyik kiállítótermünk felújítása. Jelenleg a VII. emeleti déli olvasótermen dolgozunk. Márciusban megnyílt Vershaza című kiállításunk, amely a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal jelképpé válásának folyamatát mutatja be. A könyvtár történetében először láthatók az identitásunkat, kultúránkat meghatározó költemények egy tárlaton belül, ami egyértelműen kuriózummá emeli a kiállítást.”

Rózsa Dávid könyvtáros, bibliográfus, statisztikatörténész, 2018 és 2020 között a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgatója, 2020-tól az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és a Magyar Statisztikai Társaság elnöke.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Fotó: Cseke Csilla

A könyv, mint metafora

Mennyiben jelentett különleges kihívást az épület tervezése?

„Egy 12 ezer négyzetméter körüli épületről beszélünk, amelyen hat ablak van, ez teljesen másfajta építészeti gondolkodást igényelt. Ide kerül Magyarország teljes nyomtatott kultúrkincse és itt is marad, míg világ a világ. Az épület egy kulturális kincsesláda. Itt az épületek hármassága vagyis a lábazat, a falazat és a tető sokkal karakteresebben jelenik meg. Az erős lábazaton változó vastagságú plasztikus kőburkolat található, a falfelületen, amely sávozott, szabdalt beton grafikát kapott, szinte nincs semmiféle nyílás. Olyan ez, mint amikor egy könyv lapjait látjuk: a tető lehajlik az erdő felé, a vörösréz fedés, mint egy könyv gerince borul rá az épület oldalára is, egybefogva a konstrukciót. Egy struktúra sajátos látomása, melyben a nagy elemek és az apró részletek egységgé állnak össze.”

Az épület tervrajza Fotó: TSCP Kft.

Kezdettől ez volt a fejében a megformálással kapcsolatos koncepciója?

„Az első pillanattól a könyv volt a fejemben egyfajta metaforaként – természetesen nem mint könyv alakú ház, hanem maga a könyv struktúrája: lapjai és a gerinc, amely összefogja. El kellett helyeznünk több mint 80 kilométernyi polcrendszert. Hogy érzékelhető legyen a nagyságrend: az épületnek négyzetméterenként egy autó súlyát kell hordoznia! Amikor az ember egy ilyet ingatlant tervez, akkor tudomásul veszi, hogy itt a technológia határoz meg mindent. Nem tudok és nem is akarok attól a gondolattól elszakadni, hogy a létesítményben, mint egy trezorban lesz elmentve Magyarország valamennyi nyomtatott kincse. Ezért kell, hogy egy ilyen háznak legyen fensége.”

Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Pest Megyei Építész Kamara elnökségi tagja. A magyar organikus építészet meghatározó alakja, Makovecz Imre tanítványa és hajdani munkatársa.

Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész Fotó: Magyar Nemzet

Az épület megrendelője a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., generáltervezője a TSPC Kft., az építészet és az arculat tervezést a Triskell Építésziroda, Turi Attila építész és munkatársai végezték.

Különleges megoldások

  • Az épületben folyamatosan 13 százalékon tartják az oxigénszintet, hogy ne érje el a papír gyulladásához szükséges 14,7 százalékot.
  • A papírraktárban 18–22 °C-on 45–55 százalékos, míg a mikrofilmtárban 16–18 °C-on 30–40 százalékos relatív páratartalmat kell biztosítani.
  • A tűzvédelmi tervezés során a víz mint a papírt károsító anyag nem jöhetett szóba oltóanyagként, így oxigénredukciós tűzmegelőző rendszert alkalmaznak.
  • A raktár menekítésre is szolgál: ha az OSZK bármelyik tagkönyvtárából vagy raktárából el kell hozni egy nagyobb dokumentumállományt, itt szakszerű körülmények között tudják majd átmenetileg tárolni.
  • A magyarországi előírások szerint az épületeket minimum ötven évre tervezik, ezzel szemben a piliscsabai létesítménynek minimum száz évig kell megfelelően szolgálni.