Kitálalt a volt alkalmazott: videó bizonyítja, hogy folyamatosan törik el a kukákat az FKF-nél a szakszerűtlenség miatt

Mivel nem a helyes „villás”, hanem a helytelen „fésűs” megfogást alkalmazzák, évente csaknem ezer kuka megy tönkre, évi 60 milliós kárt okozva – állítja a volt alkalmazott. Az FKF-nek belső utasítása is szól erről, de a melósok nem alkalmazzák.

Évek óta folyamatosan törik össze a zöld műanyag konténereket a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél, amelynek a Karácsony Gergely szeptemberi cégösszevonásai utáni jogutódja egy átláthatatlan cégmonstrum, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM, gúnynevén Budapesti Karácsony Művek...). A cég élén Gyurcsány emberei állnak. A vállalat belső, viselt dolgairól, és a helytelen kukaürítés okozta százmilliós károkról a cég egyik volt munkatársa mesélt a Metropolnak.

Kirúgták a cégtől, aki szólni mert

Kovács Attila 2013-tól egészen idén februárig dolgozott az FKF-nél, ahol a feladata a sérült tartályok cseréje volt. Miután feltűnt neki a mérhetetlen pazarlást eredményező helytelen kukaürítési technika, többször jelezte főnökeinek, majd később a főváros vezetésének is a problémát, de nem történt semmi. Illetve igen: a renitens alkalmazottól létszámleépítésre hivatkozva megvált a cég...

Volt, hogy rövid időn belül a kukák 80%-át összetörték

– Éveken át napi szinten találkoztunk ezekkel a kukákkal, és több kiemelt ügyfél is panaszkodott, hogy a zöld kukák először a peremüknél megrepednek, majd letörik a teljes első részük. Hiába cseréltük ki ezeket, ugyanez ismétlődött újra és újra – mondja az egykori alkalmazott. Volt olyan közbeszerzés az 1,1 köbméteres zöld műanyag konténerek esetében, amikor a kukákat annak ellenére ezres nagyságrendben vásárolta meg a főváros, hogy a kihelyezésük után azonnal minőségi problémák merültek fel, és a közpénzen beszerzett tartályok legalább 80%-át hamarosan le kellett selejtezni. Kovács Attila beszámolt arról is, hogy az FKF Szállítók útjai telephelyén jelenleg is annyi a használt beszállított vagy éppen sérült kuka, hogy több raktár hosszan stószokban állnak a szemétgyűjtők, hogy azok mosását még túlórában sem győzik az alkalmazottak.

Rossz módszerrel ürítik a konténereket

Az 1,1 köbméteres zöld, műanyag konténereket kétféleképp tudja kiüríteni a kukás autó. Az ún. „villás megfogásnál” a tartályok oldalán lévő emelőfüleket a kocsik hátulján lévő villába akasztják be, és azzal emelik fel. A másik, ún. „fésűs megfogásnál” a konténereket az elülső, visszahajló peremüknél fogva emelik fel az ugyancsak az autók hátulján lévő „fésű” segítségével. Az utóbbi módszernél azonban az FKF-nél jelenleg használatban lévő, 1,1 köbméteres zöld, műanyag kukák előbb-utóbb eltörnek.

A problémát az elmúlt években az FKF-nél is felismerték, ezért a jelenleg is érvényes utasítás szerint a kukáskocsiknak csak a villás megfogással szabad üríteniük. Ez azonban rendszerint nem így történik, mivel a fésűs emelés egyszerűbb és gyorsabb, és ha ezt a módszert használják, a járat jóval hamarabb letudja a napi útvonalát. De több rakodó arra panaszkodott, hogy a régi fajta tartályok gyakran kicsúsznak a villából, és a beöntésnél beesnek az autóba, és ha nem állítják le a préslapátot, összepréseli az egész kukát. (Videók a cikk alján.)

Százmilliós kárt okoztak a helytelen ürítéssel

– A vezetőség akkor „anyagfáradással” indokolta a nagyszámú törést, de ez egyszerűen nem igaz. Volt olyan is, amikor a Hungaroring Sport Zrt. egyik rendezvényére szállítottunk ki kukákat, és a közönség csak könnyű szemetet, papírtálcát, poharakat dobált ki, de három hét múlva, a rendezvény végén mégis a 170-180 kuka a 90 százalékát törötten vittük vissza – emlékezik vissza az egykori FKF-es.

Kovács Attila szerint 2020-ban legalább 1000 kukát törtek össze a szemérgyűjtő járatok. Egy ilyen konténer ára 60 ezer forint, ami eleve évi 60 milliós kár, de erre jön még rengeteg járulékos költség, illetve az, hogy számos helyen ideiglenesen fémmel kellett helyettesíteni a műanyag kukákat. Volt olyan eset is 2020 tavaszán Újpalotán, ahol a Nyírpalota u. 56–80-ig az összes, 12 darab konténert összetörték. Itt a lakók felháborodása nyomán végleg le kellett ezeket cserélni fémre.

Sokszor a kezükben marad a kukák füle

Érthetetlen az ilyen pazarlás. Az FKF szolgáltatási területén éves szinten több tízmilliós nagyságrendű károk keletkeznek a kommunális és a szelektív gyűjtőtartályokban az ürítés közben. Kovács Attila szerint ennek a fő oka a tartályok gyenge minősége, és az, hogy nem tartják be az FKF műveleti utasítását.

– Ezekből a zöld műanyag konténerekből több ezer darabot vásárolt a cég, de annyira rossz minőségűek, hogy egyáltalán nem alkalmasak a fésűs megfogásra – számol be Kovács Attila. – Sokszor a tartályok az első kiürítések után elrepedtek. De többször fordult elő olyan eset is, hogy a vadonatúj konténerek már a telephelyen, egyszerű kézi mozgatástól eltörtek, az oldalsó fogófülek a kezünkben maradtak. Ennek az az oka, hogy ezek az FKF által vásárolt konténerek újrahasznosított műanyagból készülnek, és az anyag minősége rendkívül gyenge.

Lakótelepen tilos lenne használni

A volt FKF-dolgozó szerint ezeket a műanyag kukákat nem lenne szabad használni a lakótelepi tízemeletes házaknál, mert amikor a szemét nagy sebességgel érkezik le, sok esetben kiszakítja a tartály alját. Ennek ellenére a lakótelepeket elárasztják a rossz minőségű tartályokkal.

– Voltak olyan tízemeletes házak, ahová kivittünk 10 műanyag konténert, és egy hét múlva össze volt törve az összes. Ráadásul ezek tűzveszélyesek is. A III. kerületben, a Kabar utcában volt is ilyen tűz, amikor egy lakó ledobott valamit, ami miatt meggyulladt a konténer, és az egész kukatároló leégett.

– Az FKF azt állítja, hogy ez a selejtmennyiség nem olyan nagy szám, de mondok egy példát: Szigetszentmiklóson ahol egy másik cég gyűjti be a szemetet, ott gyakorlatilag 25 éve ugyanazok a kukák vannak kint a lakótelepen. Maga szerint ez miért van?

Évek óta tudtak róla, mégsem tettek semmit

– A Karácsony Gergely-féle városvezetés 2020 januárjában értesült a pénznyelő, szabálytalan ürítési gyakorlatról – mondja a volt dolgozó. – Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes belső vizsgálatot is elrendelt emiatt, de semmilyen érzékelhető eredménye nem lett. Azon túl, hogy a megindításában játszott szerepem miatt pár hónappal később kirúgtak…

Az új kukáskocsik nincsenek jól beállítva

A rengeteg összetört kukához a hulladékszállító autók beürítőszerkezetének helytelen beállítása is hozzájárul. Kovács Attila szerint az újonnan megvásárolt kukáskocsik, amelyek átadását a Karácsony Gergely-féle városvezetés olyan hangosan ünnepelte, a tapasztalat szerint sok konténert tesznek tönkre, jóval többet, mint a régi Econic típusúak, ráadásul sokkal hangosabbak is.

– Dél-Pesten, de mondhatnám például a XI. kerületi Vásárcsarnok környékét is, az új célgépek a konténerek tetejét az ürítés végén olyan erővel csapják a tartályra, hogy egy idő után a tető hátul eltörik, és úgy beszorul, hogy a használók pajszerrel sem tudják azokat kinyitni. – Ezek az új gépek olyan hangosan verik oda a konténereket, hogy 150 méterre is elhallatszik a csapódás. Írásban kértem a vezérigazgatót, hogy állíttassa be az új célgépek beürítőszerkezetét, de úgy tudom, a mai napig semmi intézkedés nem történt. A garancia elvesztése miatt ugyanis nem mernek házilag hozzányúlni a beürítőszerkezetekhez – mondja a volt dolgozó.

Az FKF a leveleiben többször is elismerte a szabálytalanságot

Az egykori munkatárs birtokában van több levelezés is, amelyekben az FKF elismeri, hogy a műanyag konténerek fésűs emelése szabálytalan. Kovács Attila szerint a szabálytalan ürítések miatti, több év távlatában százmilliós nagyságrendű károkról az FKF vezetése már évek óta tudott, a hulladékbegyűjtési- és -szállítási főosztályvezető és az üzemvezetők is, még sem tettek semmit a további károkozás megakadályozására.

Megérkezett az FKF válasza

Az üggyel kapcsolatban az alábbi kérdéseket küldtük el a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek, illetve szerettünk volna betekintést nyerni a hivatalos selejtezési jegyzőkönyvbe.

1. Tudnak-e róla, hogy az FKF szemétszállításakor az elmúlt években jelentős mennyiségben sérültek meg az 1,1 m³-es, zöld műanyag konténerek, mivel az ajánlott villás emelés helyett fésűs emeléssel emelik fel azokat az ürítéskor?

2. Igaz-e, hogy a műveleti utasítás az emelővillás ürítést ajánlja a fésűs helyett?

3. Éves szinten hány kukát selejteznek le az említett fajtából?

4. Mi lett az eredménye és konklúziója a dr. Kiss Tibor hulladékgazdálkodási főigazgató által a témában a közelmúltban indított vizsgálatnak?

5. Megtekinthetjük-e a témához kapcsolódó selejtezési jegyzőkönyvet, amely igazolja/cáfolja egy volt munkatársuk állításait, miszerint az indokoltnál jóval több törött műanyag kukát voltak kénytelenek leselejtezni az elmúlt években?

A kérdéseinkre az FKF sajtóosztálya az alábbi választ küldte:

Társaságunkhoz számos alkalommal fordult a sajtó lényegében azonos, Ön által is feltett, vélhetően egyező forrásból származó, téves információkra alapozott kérdésekkel. Amint azt a média részére korábban már többször is jeleztük, az FKF Hulladékgazdálkodási Divízió vonatkozó belső előírása szigorúan szabályozza az egyes tartálytípusok ürítésének módját. Ennek értelmében – munkaszervezési okokból – az 1100 literes műanyag tartályok ürítésekor azok emelőfüles megfogását részesítjük előnyben. A tartályok emelőfüleinek sérülése vagy hiánya esetén, kivételes esetben alkalmazhatják a kollégák esetileg az emelőperemmel történő ürítési módszert. Erről a vonatkozó szabályok szerinti oktatások keretében tájékoztatást kapnak az érintett munkavállalók. Helyszíni ellenőrzések során nem tapasztaltunk ilyen jellegű problémát.

Egyébként az ezen tartályokra vonatkozó MSZ-EN 840 számú szabványnak már a nevében is benne van, hogy mindkét ürítési módra alkalmasak. A szabvány neve: „Mobil hulladékgyűjtő és újrahasznosítható konténerek 3. rész: 4 kerekű, legfeljebb 1300 l térfogatú konténerek domború tolófedéllel (-fedelekkel), csapos megfogású és/vagy fésűs beürítő-berendezésekhez.”

A médiát ugyancsak többször tájékoztattuk, hogy a beszállított tartályok a vonatkozó szabványnak megfelelnek (a hulladékgyűjtő tartályok terhelhetősége 0,4 kg/dm3, ami az 1100 literes tartályok esetében 440 kg) , így a 26/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 29. § (4) bekezdésében rögzített, a gyűjtőedényben elhelyezhető vegyes települési hulladék tömegére vonatkozó (g) 1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 200 kg, m) előtömörített hulladék esetén az a)-g) pontokban meghatározottak legfeljebb másfélszerese) súlyú települési szilárd hulladékot károsodás nélkül elbírják.

Nyilvántartásunk szerint 2018-ban 252 db, 2019-ben 256 db, 2020-ban 86 db konténer minőségi cseréjét végeztük különböző, helyszínen már nem javítható műszaki, vagy természetes elhasználódásból adódó hiba miatt. Ezen számokban benne vannak a jó állapotú használt, mosott, újra kihelyezett tartályok is. A zöld színű műanyag 1100 literes tartályokkal évente legalább 400 000 db ürítést végzünk, így az adatokból jól látszik, hogy nagyjából minden 1600. ürítésre jut egy tartálycsere.

Fenti válaszainkból egyértelműen látszik, amelyről a nyilvánosságot is több alkalommal tájékoztattuk, továbbá amely állításainknak a bíróság is több soron helyt adott, ezért Társaságunk jelenleg nem látja indokoltnak a kérdésben további intézkedést.

FKF Sajtó

Rossz módszer: fésűs emelés (Metropol-videó):

Jó módszer: villás emelés