Ma van a nemzeti összetartozás napja – mindenütt fellángol az Összetartozásunk Tüze

Ma van a trianoni békeszerződés aláírásának 106. évfordulója. Ez azonban immár nem gyásznap, hanem a nemzeti összetartozás napja. Ma este, pontban 20 óra 26 perckor mindenütt, ahol magyarok élnek, fellobbannak a lángok. Trianonra emlékezve immár hetedik éve világszerte tüzet gyújtanak a magyar közösségek, a diaszpóra legtávolabbi zugaiba is elér ez a fény. A láng neve: Összetartozásunk Tüze.

Mire emlékezünk június 4-én?

Ezen a napon egy olyan kényszerű békediktátumra emlékezünk, ami lezárta ugyan az első világháborút, de példátlan módon megcsonkította a történelmi Magyarországot. Az emléknap lényege és üzenete mégsem pusztán a gyász, hanem a nemzeti túlélés és kohézió ünneplése: annak a ténynek a kinyilvánítása, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége a mai napig az egységes magyar nemzet elválaszthatatlan részét képezi.

Mióta ünnepeljük a nemzeti összetartozás napját?

Magyarországon június negyedike 16 éve, azaz 2010 óta hivatalos nemzeti emléknap. 

• Az erről szóló törvényjavaslatot Kövér László és Semjén Zsolt kezdeményezte, 
• majd az Országgyűlés 2010. május 31-én szavazta meg nagy többséggel (302 igen szavazattal). 
• Sólyom László akkori köztársasági elnök június 3-án írta alá a jogszabályt, így az stílusosan a békediktátum napra pontosan 90. évfordulóján, 2010. június 4-én lépett hatályba.

Mi történt pontosan 106 éve ezen a napon?

1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban a szövetséges hatalmak és Magyarország képviselői aláírták a trianoni békeszerződést. Erre azért került sor, mert az első világháború végén az Osztrák–Magyar Monarchia katonailag összeomlott és darabjaira hullott, a győztes antanthatalmak (Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország) pedig a saját politikai érdekeik szerint rajzolták át Közép-Európa térképét. A döntést az is fűtötte, hogy a történelmi Magyarország területén élő nemzetiségek – a románok, a szlovákok és a szerbek – ekkorra már deklarálták az elszakadásukat, a győztesek pedig az ő területi igényeiket támogatták a vesztes Magyarországgal szemben. A könyörtelen békediktátum következtében elcsatolták az ország területének kétharmadát: Erdély, a Partium és a Bánság egy része Romániához, a Felvidék, Kárpátalja és Csallóköz Csehszlovákiához, Horvátország, Szlovénia és a Bánság másik fele Jugoszláviához került, az Őrvidék pedig (Burgenland) Ausztria része lett. Ezzel több mint 3,2 millió magyar ember került külhoni kisebbségi sorsba.

Itt tartanak ma megemlékezést Budapesten

A fővárosban számos helyszínen várják az emlékezőket koszorúzásokkal, ünnepi beszédekkel és kulturális programokkal. A teljesség igénye nélkül íme néhány példa: