Kerékpározás világnapja: mutatjuk, miként fejlődött a drótszamár

Vajon honnan indult ez a zseniális találmány, hol tart ma a bicikliipar, és milyen vadonatúj hazai útvonalon érdemes idén nyáron nyeregbe pattanni? A kerékpározás világnapja alkalmából utánajártunk!

Június 3-a a kerékpározás világnapja

Az ENSZ Közgyűlése 2018. április 12-én hozott történelmi határozatával június 3-át nyilvánította a kerékpár világnapjává (World Bicycle Day). Az elismerés nem véletlenszerű: a szervezet ezzel fejezte ki tiszteletét a több mint két évszázada használt eszköz egyedisége, hosszú élettartama és sokoldalúsága előtt. A kerékpár egy egyszerű, megfizethető, megbízható, tiszta, környezetbarát és fenntartható közlekedési eszköz, amely óvja az egészséget, valamint támogatja a környezettudatosságot.

Mióta léteznek egyáltalán kerékpárok

Bár az emberiség évezredek óta használja a kereket, a mai értelemben vett kerékpár ősére a 19. század elejéig várni kellett. A történet 1817-ben kezdődött, amikor Karl von Drais német báró feltalálta a futógépet (Laufmaschine). Ez a fából készült szerkezet még teljesen nélkülözte a pedálokat és a láncot, de az első kereket már kormányozni lehetett. 

• A kerékpár fejlődése aztán a 19. század második felében felgyorsult. Az 1860-as években francia mesterek (Pierre Michaux és fiai) pedálokat szereltek közvetlenül az első kerék tengelyére – ez volt a híres csontrázó. 
• Hogy gyorsabban lehessen haladni, az első kereket elkezdték gigantikussá növelni, így születtek meg az 1870-es évek ikonikus, de rendkívül veszélyes, hatalmas kerekű kerékpárjai, a velocipédek. 
• Az igazi fordulópontot John Kemp Starley 1885-ös találmánya, a biztonsági kerékpár jelentette. Ez már azonos méretű kerekekkel, lánchajtással és gyémánt alakú vázzal rendelkezett, 
• John Boyd Dunlop 1888-as felfújható gumiabroncsa pedig végképp kényelmessé és tömegesen használhatóvá tette a járművet.

A kerékpárok fejlesztése azóta is folyamatosan zajlik

Ha a 19. századi úttörők látnák a mai kerékpáripart, valószínűleg rá sem ismernének a saját találmányukra. Napjainkban a szektor ugyanis elképesztő technológiai forradalmon megy keresztül, ahol a digitalizáció és az anyagtudomány kéz a kézben jár. Jelenleg a legmeghatározóbb trend kétségkívül az elektromos kerékpár és az e-cargo (teherszállító) bringa. A közeli jövőben pedig a mesterséges intelligenciával és szenzorokkal felszerelt elektromos biciklik lesznek a hétköznapi felhasználás csúcsai, amik 3D-nyomtatott titán alkatrészekből és 100 százalékban újrahasznosított műanyagból vagy biokompozitokból készülnek majd. Ezek a kerékpárok pedig már gyárilag beépített GPS-követővel, radaros holttérfigyelővel, ütközésgátló figyelmeztetéssel és automata segélyhívó funkcióval érkeznek majd a boltok polcaira.

A kerékpáros útvonalakat is folyamatosan fejlesztik

Az Országos Kéktúra bringás alternatívája, a Horizont kalandtúra útvonal például a közelmúltban új szakaszokkal immár közel ezer kilométeresre bővült. A hálózat legfrissebb fejlesztéseként átadott, Cserháton átívelő Nagyoroszi–Hollókő és Hollókő–Somoskőújfalu szakaszok 125 kilométere 8 új pecsételőhellyel és 1466 méter szintemelkedéssel várja a kalandorokat. 

Így a korábban elkészült, Szentgotthárdtól a Bakonyon, a Vértesen és a Pilisen át Budapestig, majd a Dunakanyarig és Nagyorosziig tartó meglévő szakaszokkal együtt már egybefüggően tekerhetjük át a fél országot. A hamarosan 1500 kilométeresre duzzadó túrát a papíralapú füzet helyett egy mobilalkalmazás koordinálja, amivel automatikusan, digitálisan gyűjthetjük a pecséteket a pontokhoz érve. Az app emellett térképként is szolgál, sőt mutatja a legközelebbi vízvételi helyeket, mosdókat, kerékpárszervizeket, szállásokat és e-bike töltőpontokat is.