“A legkisebb élete is számít” - Linda és családja egy évtizede ment bajbajutott állatokat

Amikor arról kérdezzük az AngelLife Rescue Team Állat-és Természetvédelmi Alapítvány két alapító tagját, hogy mikor kezdtek el állatvédelemmel foglalkozni, akkor egy munkahelyi esetet idéznek fel. Egy kollégájuk ugyanis megkérte őket, hogy segítsenek gazdát találni egy “felesleges szaporulatnak”. Linda és István természetesen igent mondott. A következő mérföldkő 2014 volt, amikor Linda második kislányukkal volt várandós. Ekkor döntötték el, hogy a baráti társaságot megmozgatva, ekkor még más csoportnévvel, útra kelnek és sorsára hagyott állatokon segítenek Székesfehérváron és környékén. 

Árva kisállatoknak nyújtanak átmeneti otthont

Szerencsére manapság már egyre többen tesznek az állatokért, de olyan állatvédő szervezet még mindig kevés van az országban, ahol cumis kisállatok gondozását is vállalják. Érthető, hiszen ez állandó jelenlétet igényel, akár az éjszaka közepén is többször fel kell kelni és meg kell etetni az anyátlan kisállatokat. 

 A cél, hogy a bajbajutott vadállatok minél előbb visszatérhessenek a természetes élőhelyükre (vagy vadasparkba), a kutyák és a cicák esetében pedig elsődleges szempont a rehabilitáció, majd pedig az, hogy végleges otthont találjanak nekik. 

Esély az esélyteleneknek 

Joggal vetődik fel a kérdés, hogyan lehet ezt évtizedeken keresztül csinálni anélkül, hogy beleroppanjon az ember. A számtalan sikertörténet mellett ugyanis Lindáék látnak olyat is, ami örökre velük marad. 

Ilyen például annak a mindössze 6 hetes, hófehér kiscicának a története, amit szilánkosra tört állkapoccsal, kitört fogakkal, véres szemekkel és orral találtak meg az otthonuk közelében. Azonnal állatorvoshoz siettek vele, ahol jött a lesújtó diagnózis: a kiscicának olyan súlyos sérülései vannak, amiket nem él túl. Nem maradt hát más hátra, mint az elengedés. 

— emlékezett vissza a pár a szívszaggató esetre. 

De ott van például annak a kutyusnak az esete, amit prédakutyának használták állatviadalokon. Lindáékhoz alhasi fájdalommal és soha be ne gyógyuló lelki sebekkel érkezett. Mindenki lemondott róla, mondván, hogy soha nem lesz belőle kiszámítható, egészséges kutya. Lindáék azonban esélyt adtak neki és rácáfoltak a hitetlenekre. A kutyus már 4 éve él velük és bár ki kellett tapasztalni a határait, mára odáig jutottak, hogy egy másik mentett kutyusuk pótmamája lett. 

A szeretet segít át ezeken a megpróbáltatásokon 

Nehéz hivatás tehát az övék, de Linda azt mondta lapunknak, hogy a pozitív, feléjük irányuló üzenetek rengeteg erőt adnak nekik és átsegítik őket még a legnehezebb napokon is. Na és persze a család. A két lány ugyanis szerves része az alapítványnak, teljesen magától értetődőnek veszik, hogy ők is segítenek a mentett állatok körül. A cumiztatásba például már egészen kiskoruk óta bekapcsolódnak. 

Bár van, hogy alaptalan rágalmazó üzenetekkel kell szembesülniük, pár napja megtapasztalták, milyen az, amikor jószándékú emberek fognak értük össze. Történt ugyanis, hogy január 27-én balesetet szenvedtek, egy jeges útszakaszon ugyanis kicsúszott az autójuk, majd az oldalára fordulva, az árokban állt meg. Nem mentek gyorsan, István rutinos sofőr, korábban soha nem is volt balesetük. 

— mesélte a Metropolnak Linda. 

Időközben elkezdett szerveződni egy összefogás is, egy jótevőjük gyűjtést indított számukra, hogy legyen egy használt, de megbízható állapotú csere autójuk. Lindáék ugyanis a családi autójukat áldozták be alapítványi autónak is, azzal járnak menteni a sérült állatokat, ugyanakkor azzal viszik a lányokat is iskolába. Kocsi nélkül azonban teljesen megáll az élet.

Az állatvédelem alappillére az oktatás 

A pár szomorú tapasztalatokat osztott meg a Metropollal. Míg korábban egyszer-kétszer került bántalmazott, megkínzott kutya a gondozásukba, addig ma már havonta több is kerül a látóterükbe. Hogy pontosan mi áll a borzalmas statisztika mögött, azt nehéz megmondani, de Lindáék hisznek abban, hogy a “tűzoltás”, vagyis a mentés mellett iszonyatosan fontos az oktatás is. Ezért rendszeresen járnak előadásokat tartani iskolákba, rendezvényekre, de akár cégekhez is nyílt napokra. Azon kívül szívesen fogadnak 50 órás iskolai közösségi szolgálatra diákokat, önkénteseket a szervezet székhelyére, Dabronyba (Veszprém vármegye), de hatalmas segítség számukra bármilyen tárgyi-, vagy tápadomány. Ami a te kisállatodnak felesleges, vagy nem eszi meg, az nekik kincset érhet. 

• Ha felvennéd velük a kapcsolatot, vagy támogatnád a munkájukat, akkor az alábbi bejegyzésen keresztül megteheted: