Hihetetlen felfedezés: idegen élet nyomait keresheti az új mesterséges intelligencia

A kutatók a legmodernebb kémiai technikákat ötvözték a mesterséges intelligenciával, és 3,3 milliárd éves földi kőzetekben találtak bizonyítékokat ősi életre. Remélik, hogy ugyanazt a módszert alkalmazni lehet a Marsról vagy a jégszerű óceánokkal rendelkező égitestekről, például a Jupiter holdjáról, hogy idegen életet is kutatni tudjanak.

A mesterséges intelligencia, ami feltárhatja az idegen élet titkait

A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban publikált kutatás több mint 400 mintát elemzett: ősi üledékeket, fosszíliákat, mai növény- és állatmintákat, gombákat és meteoritokat, hogy kipróbálják az új detektáló modellt. A szakértők megállapították, hogy a rendszer képes az élet nyomait hátrahagyó anyagokat több mint 90%-os pontossággal megkülönböztetni az élettelen mintáktól.

- nyilatkozta Dr. Michael Wong, asztrobiológus és bolygótudós.

A csapat egy úgynevezett pirolízis-gázkromatográfia-tömegspektrometriás technikát alkalmazott, hogy feltárja az ősi szervezetek által hagyott halvány kémiai ujjlenyomatokat. A kőzetmintákból felszabaduló molekulatöredékek összetett kémiai mintázatait gépi tanulási modellel elemezték.

Dr. Wong társszerzője, Dr. Robert Hazen szerint a folyamat „paradigmaváltást” jelent, mivel az algoritmus nem konkrét molekulákat, például DNS-t, keresett, amelyek a múltbeli élet bizonyítékai lehetnek. Ehelyett azt vizsgálta, hogy a jelenlévő anyag eloszlása utalhat-e arra, hogy valaha létezett élet.

A csapat azt is kimutatta, hogy a fotoszintézis legalább 2,5 milliárd évvel ezelőtt már működött. Ez 800 millió évvel korábbi dátum, mint ahogy korábban gondolták.

A tudósok korábban két fő bizonyíték alapján követték vissza az élet eredetét 3,5 milliárd évvel ezelőttig. Az egyik az ősi kőzetstruktúrák voltak, amelyeket mikrobatársadalmak hoztak létre ragadós, rétegzett „szőnyegeikben”, és amelyek dombszerű képződményeket, úgynevezett sztrómatalitokat hagytak maguk után. A másik bizonyíték a kőzetek izotóparányainak jellegzetes eltolódása volt. Azonban megfelelő minták ritkák az ilyen vizsgálatokhoz.

Az algoritmus képes megkülönböztetni a fotoszintetizáló és nem fotoszintetizáló szervezeteket, valamint elkülöníteni a sejtek széles csoportjait, például az eukariótákat és a prokariótákat. Emellett túlmutat az egyszerű „van élet-nincs élet” vizsgálaton.

Dr. Hazen elmondta, hogy a rendszer egyértelmű különbségeket talált az életet tartalmazó és az élettelen minták között. Ez a képesség kulcsfontosságú lehet a Marson, ahol a tudósok nem tudják, hogyan nézhetett ki az élet, ha egyáltalán létezett - számolt be róla a Daily Star.