Zöld Budapest vagy zöld szlogen? Hogyan válhat élhetőbbé és tisztábbá a főváros?

Budapesten sokat beszélnek a „zöld átállásról”, de Budapest esetében a szlogenek mögött gyakran hiányoznak a kézzelfogható, összekapcsolt lépések. A kormányzati stratégiák mellett a fővárosban a gyakorlati megvalósítás, különösen a közlekedési stratégia és az energetikai beruházások terén, akadozik, ami gátolja, hogy a város valóban élhetőbb és egészségesebb legyen – derült ki a Városműhely podcast legújabb epizódjából. 

Wintermantel Zsolt hangsúlyozta, hogy a levegőszennyezés csökkentésének egyik leghatékonyabb módja az utazási igények csökkentése. 

 – állította. Ez hosszú távú cél, különösen egy kétmilliós város esetében, de szerinte törekedni kell rá már ma is.

Kőrösi Koppány három területen látta a budapesti közlekedés terhelését:

• zajban,
• porban,
• és káros gázokban.

A szakemberek elmondták:  a zöld rendszámok célja ezek mérséklése, de a jelenlegi szabályozás finomításra szorul: nem igazságos, hogy egy nagy terepjáró hibrid ugyanúgy zöld rendszámot kapjon, mint egy kisebb, teljesen elektromos autó, miközben az előbbi nagyobb helyet foglal és rövidebb elektromos hatótáv után benzint használ.

A beszélgetésben Steiner-Isky Annamária műsorvezető rákérdezett, milyen kedvezmények vagy szabályozási változtatások gyorsítanák a zöld átállást. Wintermantel a zöld rendszámok célzottabb szabályozását szorgalmazta, Koppány óvatosabb a kizárólag napelemes megoldásokkal kapcsolatban: rámutatott, hogy a napenergia önmagában intermittens (csak sütéskor termel), így a hálózat feszültség-fenntartásához és kiegyensúlyozásához többlet intézkedésekre, vagyis tárolásra vagy más kapacitásokra is  szükség van.

A beszélgetők felidézték a rendszerváltás utáni nagy változásokat: a szénről gázra való átállás, majd a távfűtés bővítése, amely Wintermantel szerint ma is a leghatékonyabb, környezetkímélőbb megoldások közé tartozik. Kőrösi kiemelte, hogy a fővárosi távfűtés három központból táplál több területet, de sok helyre nem jut el  – ezek fejlesztése reális és hatékony cél lehet.

Almássy Kornél kritikusan állt a jelenlegi fővárosi aktivitáshoz: szerinte a mostani szakaszban gyakorlatilag nincs olyan nagy léptékű infrastruktúrafejlesztés, amely korábban megvolt (például csővezetékek fektetése az Erzsébet híd alatt vagy a Városligetben). A szakember kitért a hulladékhasznosító (szelektív égető) lehetőségére is: szerinte a korszerű technológiák nem jelentenek jelentős káros kibocsátást, és a város energiamixében hasznos szerepük lehet.

 A beszélgetés egyik visszatérő motívuma az volt, hogy a „klímavészhelyzet” kinyilvánítása önmagában nem elég. Karácsony Gergely pedig ezt csinálja.  Wintermantel hangsúlyozta: kellenek olyan programok, amelyek egészen a részletekig lemennek: milyen beruházás, mennyi forrás, milyen időtáv és hogyan mérjük a hatást. 

Kőrösi külön is felhívta a figyelmet a városi szmog egy súlyos aspektusára: a szennyeződés sűrűsége 150 centi alatt nő. Ez különösen veszélyes a kisgyerekekre nézve. Ez élesen rámutat arra, hogy a városi egészségpolitika és a közlekedési és energiaintézkedések nemcsak környezetvédelmi kérdések, hanem közegészségügyi prioritások is.

 A podcast alapján az alábbi irányok tűnnek célszerűnek Budapest számára:

• Integrált közlekedési tervezés: a városi és a kormányzati célok összehangolása, hogy a fejlesztések ne ütközzenek vagy ismétlődjenek, és a városrészek elérhetősége javuljon.
• Sűrűsödés és funkcionális közelség: várostervezés, amely csökkenti az ingázási igényt.
• Távfűtés és infrastrukturális beruházások: a távhőrendszer bővítése, ahol lehetséges, és új vezetékprojektek újragondolása.
• Célzott ösztönzők: finomhangolt zöldrendszám-politikák és olyan kedvezmények, amelyek valóban a kisebb, hatékonyabb és helytakarékosabb járműveket részesítik előnyben.
• Energiatárolás és hálózati rugalmasság: ha több napelemet telepítünk, párhuzamosan fejleszteni kell az energiatárolást és a hálózat stabilitását.
• Környezeti egészség prioritása: intézkedések, amelyek kifejezetten a gyerekek és érzékeny csoportok védelmét szolgálják.

A podcast egyik legtisztább üzenete az volt: a célok és szlogenek adottak, de Budapestnek most a részletekhez kell nyúlnia — és ezt nem feltétlenül nagy, új koncepciók, hanem jól megtervezett kisebb lépések is elérhetik. A város- és kormányzati tervek összehangolása, a távfűtés-infrastruktúra célzott fejlesztése, valamint a közlekedési ösztönzők finomhangolása együtt adhatják meg a valódi esélyt a zöld, élhető Budapestre.

Ha kíváncsi vagy a teljes beszélgetésre itt nézheted meg: