
Így néz ki most az 1878-ban alapított, elhagyatott budapesti lámpagyár - Galéria!
A nagy múltú lámpagyár a 2000-es években szűnt meg.
Tudtad, hogy a műér felülete olyan, mint a kötött pulcsié, vagy hogy a véralvadást segítő szereket először a lazac hímivarsejtjéből vonták ki? Na és azt, hogy a szarvasmarha szívbillentyűje is remekül használható, ha egy hiányzó érdarabot kell helyettesíteni? A Szent Imre kórházban ilyen és ehhez hasonló érdekességekbe engedtek betekintést a Kórház Éjszakáján, amikor földalatti titkos folyosókon és a hátsó mentőbejárókon kalauzolták végig az érdeklődőket.
Dr. Bedros J. Róbert, a Szent Imre kórház főigazgató főorvosa 2016-ban úgy döntött, eloszlatja a kórház misztikumát és megmutatja, hogy a fehér köpenyesek, akik a gyógyításra tették fel az életüket, ugyanolyan emberek, mint a betegeik. Életre hívta a Kórház Éjszakája eseménysorozatot, aminek a lényege, hogy bárki megnézhesse, milyen a kórház mindennapi élete, ráadásul a kulisszák mögé is bepillantást engednek. Így a sürgősségi osztályra, ahova sokszor életveszélyes sérülésekkel kerülnek az emberek és ahol egyetlen döntésnek sorsfordító szerepe van, de a látogatók betekinthettek a gasztroenterológia, a szülészet vagy épp az érsebészet zárt ajtajai mögé is.

Sajnos a szív- és érrendszeri betegségek még mindig a világ vezető halálokai között vannak. Az érelmeszesedés például a modern társadalom egyik leggyakoribb betegsége és a szívinfarktus, vagy épp a sztrók legfőbb oka, amiért nagyon sokszor az egészségtelen életmódunk felel. A stresszes életmód, a dohányzás, a mozgáshiány, az elhízás, a cukorbetegség vagy épp a magas vérnyomás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az érrendszeri betegségek kialakuljanak. Rossz hír, hogy az érelmeszesedés alapvetően gyógyíthatatlan betegség, de a lefolyása lassítható, illetve a szövődmények kezelhetőek.
A Szent Imre kórházban éves szinten 500 ezer embert látnak el, akik közül sokan az érsebészeten kötnek ki. Dr. Dorogi Bence Ph.D magyarázta el nekünk, hogy pontosan mi is egy érsebész feladata. Röviden, tömören: kezelni az érelzáródásokat.

Ritkán van alkalmunk arra, hogy testközelből szemléljük meg azokat az eszközöket, amiket egy operáció során használnak. Nos, a Kórház Éjszakáján a több mint 270 résztvevő számára ez a lehetőség megadatott. Megtudtuk például, hogy mire való az akár 30 centi hosszú kirekesztő csipesz, vagyis az az eszköz, amivel az érsebészek elzárják az eret, amíg “dolgoznak rajta”. Na és azt tudod, hogy mikor van szükség műérre?
Ha az érhálózat egy része annyira roncsolódik, hogy azt el kell távolítani, akkor a hiányzó szakaszt pótolni kell valamivel. Alapvetően a visszeres vénákból szoktak kicsípni egy darabot, de ha ez nem áll rendelkezésre, akkor kerül képbe a műér. A műér lehet egy fémspirálos szerkezet, amit a hajlatokba ültetnek, de lehet egy olyan műanyag is, amit kívülről egy kötött pulcsihoz hasonló anyag borít. Manapság már próbálják szarvasmarha szívbillentyűvel helyettesíteni a műanyagot, mert az ellenállóbb a baktériumoknak, csak sajnos eléggé költséges.
Bár a műtőasztalon számtalan érdekes orvosi eszköz hevert, egyen mindenkinek a szeme rögtön megakadt: mégpedig a leveseskanálon. Rögtön felvetődött a kérdés, hogy csak véletlen keveredett-e oda a többi orvosi eszköz közé, de Dr. Dorogi Bence ezt a kérdést is megválaszolta. A kanálra akkor van szükség, amikor a hasfalon keresztül műtenek, és össze kell ölteni a hasfalat. Azért, hogy nehogy hozzávarrjanak valamit a hasfalhoz, a kanál öble felett húzzák át a cérnaszálakat. Így hát bármilyen furcsa, bizony nemcsak a terített asztal, hanem az érsebészet elengedhetetlen tartozéka is a kanál.

A történet szerint a fiatal francia érsebészt, Alexis Carrelt teljesen lenyűgözték a lyoni selyemvarrónők precíz mozdulatai, az, ahogy a vékony selyemszálakkal bánnak. Ekkoriban még úgy tartották, hogy az ereket nem lehet összeilleszteni, összevarrni, Carrelt azonban nem hagyta nyugodni ez a gondolat és a varrónők kézügyességét tanulmányozva egyszer csak meg is született a megoldás. Carrel rájött, hogy ha háromszögletű varratmódszerrel próbálkozik, az lehetővé teszi az erek pontos és tartós összevarrását, ami igencsak jól jön transzplantációk és érműtétek során. A felfedezésért a francia érsebész 1912-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
A következő fontos fordulópont az volt, amikor egy német orvos – akit társai sokáig bolondnak tartottak – egy vékony urológiai katétert vezetett be a saját karjának vénáján keresztül egészen a szívébe. Werner Forssmann ugyanis mindenáron be akarta bizonyítani, hogy a szív is katéterezhető és nem hal bele az illető, hiába hitték korábban azt. A saját testén elvégzett kísérlettel megnyitotta az utat a modern kardiológia előtt. 1956-ban ő is Nobel-díjat kapott.

A nagy múltú lámpagyár a 2000-es években szűnt meg.

41 évesen ismerhette meg vérszerinti anyját.

Orbán Viktor új bejegyzést tett közzé.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.