Gondoltad volna, hogy az érsebészek leveses kanállal műtenek? Bekukkantottunk a kulisszák mögé!

Tudtad, hogy a műér felülete olyan, mint a kötött pulcsié, vagy hogy a véralvadást segítő szereket először a lazac hímivarsejtjéből vonták ki? Na és azt, hogy a szarvasmarha szívbillentyűje is remekül használható, ha egy hiányzó érdarabot kell helyettesíteni? A Szent Imre kórházban ilyen és ehhez hasonló érdekességekbe engedtek betekintést a Kórház Éjszakáján, amikor földalatti titkos folyosókon és a hátsó mentőbejárókon kalauzolták végig az érdeklődőket.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2025.10.26. 17:00
Szent Imre kórház Dr Bedros J Róbert érsebészet nyílt nap kulisszatitkok

Dr. Bedros J. Róbert, a Szent Imre kórház főigazgató főorvosa 2016-ban úgy döntött, eloszlatja a kórház misztikumát és megmutatja, hogy a fehér köpenyesek, akik a gyógyításra tették fel az életüket, ugyanolyan emberek, mint a betegeik. Életre hívta a Kórház Éjszakája eseménysorozatot, aminek a lényege, hogy bárki megnézhesse, milyen a kórház mindennapi élete, ráadásul a kulisszák mögé is bepillantást engednek. Így a sürgősségi osztályra, ahova sokszor életveszélyes sérülésekkel kerülnek az emberek és ahol egyetlen döntésnek sorsfordító szerepe van, de a látogatók betekinthettek a gasztroenterológia, a szülészet vagy épp az érsebészet zárt ajtajai mögé is. 

Dr. Dorogi Bence Ph.D épp egy műeret mutat a Szent Imre kórház egyik érsebészeti kortermében.
Dr. Dorogi Bence Ph.D épp egy műeret mutat a Szent Imre kórház egyik érsebészeti kórtermében. 
Fotó: Tumbász Hédi / Metropol

Sajnos a szív- és érrendszeri betegségek még mindig a világ vezető halálokai között vannak. Az érelmeszesedés például a modern társadalom egyik leggyakoribb betegsége és a szívinfarktus, vagy épp a sztrók legfőbb oka, amiért nagyon sokszor az egészségtelen életmódunk felel. A stresszes életmód, a dohányzás, a mozgáshiány, az elhízás, a cukorbetegség vagy épp a magas vérnyomás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az érrendszeri betegségek kialakuljanak. Rossz hír, hogy az érelmeszesedés alapvetően gyógyíthatatlan betegség, de a lefolyása lassítható, illetve a szövődmények kezelhetőek. 

Mi pontosan egy érsebész feladata?  

A Szent Imre kórházban éves szinten 500 ezer embert látnak el, akik közül sokan az érsebészeten kötnek ki. Dr. Dorogi Bence Ph.D magyarázta el nekünk, hogy pontosan mi is egy érsebész feladata. Röviden, tömören: kezelni az érelzáródásokat.

  • Egy ér akkut módon elzáródhat attól, hogy a szervezetben valahol vérrög képződik, ami alapesetben nem gond, hiszen ha például valahol megvágjuk magunkat, akkor jó, hogy képződik egy “dugó” és nem vérzünk el. Probléma akkor van, ha ez a véralvadék az ereken belül a vér útját elzárja. Ha pedig a vér nem tud szabadon áramolni, akkor a szervezetünk nem jut elegendő oxigénhez, oxigén nélkül viszont a szerveink visszafordíthatatlanul roncsolódnak. Az agy esetében már a vérellátás 3-5 percnyi kimaradása visszafordíthatatlan károkat okoz. Ezért is kell például szívleállás után azonnal újraélesztést kezdeni.  
  • Az ereket nemcsak egy hirtelen kialakult vérömleny tömítheti el, hanem a hosszú idő alatt kialakuló lerakódások is hatalmas kárt okozhatnak. Ezt nevezzük érelmeszesedésnek. Az érelmeszesedés úgy alakul ki, hogy az ér belső rétegében elkezdenek lerakódni például a koleszterin szemcsék, amik idővel beszűkítik és merevvé teszik az eret. És itt jönnek képbe az érsebészek. 
Kórház Éjszakája, Szent Imre kórház
A látogatók végigkövethették a vér útját a laborban.
Fotó: Metropol / Gáll Regina

Visszérből kivágott darab és leveseskanál 

Ritkán van alkalmunk arra, hogy testközelből szemléljük meg azokat az eszközöket, amiket egy operáció során használnak. Nos, a Kórház Éjszakáján a több mint 270 résztvevő számára ez a lehetőség megadatott. Megtudtuk például, hogy mire való az akár 30 centi hosszú kirekesztő csipesz, vagyis az az eszköz, amivel az érsebészek elzárják az eret, amíg “dolgoznak rajta”. Na és azt tudod, hogy mikor van szükség műérre? 

Ha az érhálózat egy része annyira roncsolódik, hogy azt el kell távolítani, akkor a hiányzó szakaszt pótolni kell valamivel. Alapvetően a visszeres vénákból szoktak kicsípni egy darabot, de ha ez nem áll rendelkezésre, akkor kerül képbe a műér. A műér lehet egy fémspirálos szerkezet, amit a hajlatokba ültetnek, de lehet egy olyan műanyag is, amit kívülről egy kötött pulcsihoz hasonló anyag borít. Manapság már próbálják szarvasmarha szívbillentyűvel helyettesíteni a műanyagot, mert az ellenállóbb a baktériumoknak, csak sajnos eléggé költséges. 

Bár a műtőasztalon számtalan érdekes orvosi eszköz hevert, egyen mindenkinek a szeme rögtön megakadt: mégpedig a leveseskanálon. Rögtön felvetődött a kérdés, hogy csak véletlen keveredett-e oda a többi orvosi eszköz közé, de Dr. Dorogi Bence ezt a kérdést is megválaszolta. A kanálra akkor van szükség, amikor a hasfalon keresztül műtenek, és össze kell ölteni a hasfalat. Azért, hogy nehogy hozzávarrjanak valamit a hasfalhoz, a kanál öble felett húzzák át a cérnaszálakat. Így hát bármilyen furcsa, bizony nemcsak a terített asztal, hanem az érsebészet elengedhetetlen tartozéka is a kanál.

Kórház Éjszakája, Szent Imre kórház
Dr. Dorogi Bence épp egy kanalat mutat: ha a hasfalnál varrnak, akkor vetik be a kanál öblét, hogy afelett húzzák át a varratokat. 
Fotó: Tumbász Hédi / Metropol

Egy kis történelemóra a Szent Imre kórházban

A történet szerint a fiatal francia érsebészt, Alexis Carrelt teljesen lenyűgözték a lyoni selyemvarrónők precíz mozdulatai, az, ahogy a vékony selyemszálakkal bánnak. Ekkoriban még úgy tartották, hogy az ereket nem lehet összeilleszteni, összevarrni, Carrelt azonban nem hagyta nyugodni ez a gondolat és a varrónők kézügyességét tanulmányozva egyszer csak meg is született a megoldás. Carrel rájött, hogy ha háromszögletű varratmódszerrel próbálkozik, az lehetővé teszi az erek pontos és tartós összevarrását, ami igencsak jól jön transzplantációk és érműtétek során. A felfedezésért a francia érsebész 1912-ben orvosi Nobel-díjat kapott. 

A következő fontos fordulópont az volt, amikor egy német orvos – akit társai sokáig bolondnak tartottak – egy vékony urológiai katétert vezetett be a saját karjának vénáján keresztül egészen a szívébe. Werner Forssmann ugyanis mindenáron be akarta bizonyítani, hogy a szív is katéterezhető és nem hal bele az illető, hiába hitték korábban azt. A saját testén elvégzett kísérlettel megnyitotta az utat a modern kardiológia előtt. 1956-ban ő is Nobel-díjat kapott. 

 

 









Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Metropol Google News oldalán is!

Top hírek





Hírlevél-feliratkozás

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.