„A sírásó nem csak földet mozgat, hanem méltóságot őriz” – így dolgoznak, akik az utolsó úton is helyt állnak

Néhány hete Szekszárdon ismét országos sírásó versenyt rendeztek. A lapátcsapások mögött azonban sokkal többről van szó, mint pusztán gödör kiméréséről: ez a hivatás a munka csendjével a legmélyebb tiszteletet fejezi ki. A sírásó nem csupán földet mozgat, hanem a gyászolók méltóságát őrzi – olvasható a Duol.hu cikkében.

„Sokan gondolják, hogy a sírásó erős ember, aki egész nap ás. Pedig ez csak a felszín" – mondja Palkovics Katalin, a Magyar Temetkezési Szakszolgáltatók Egyesületének elnöke. – ,,Ahhoz, hogy valaki sírásó legyen, elsősorban lelkileg kell erősnek lennie. Nap mint nap találkozik tragédiákkal, gyásszal, és mégis ott kell állnia, nyugodtan, méltósággal, hibátlanul. Nálunk a hibaszázalék zéró.”

A szakma minden évben versenyen méri össze a szaktudását, de a hibátlan teljesítés itt nem csupán ügyességi kérdés. 

– magyarázza Palkovics. A sírásóknak nincs hivatalos képzésük, a tudást a mesterek egymástól tanulják, a mozdulatokat, a csendes jelenlétet és a gyászolókkal való bánásmódot is.

A sírásó névtelen, arctalan, minden mozdulatát azonban a gyászolók tekintete felügyeli

„Mínusz tíz fokban, jeges földben vagy negyven fokos napsütésben is helyt kell állnia, mert a temetés nem halasztható. A temetés a családnak a legfájdalmasabb, legérzékenyebb esemény. Ezért kell ott lenni testben és lélekben is." – mondja Palkovics Katalin.

A temetéseken minden gesztus összehangolt: ki áll a koporsó jobb oldalán, ki a balon, ki hátul; a virágok sorrendje is előre meg van határozva. „Ez rutin. De nálunk a rutin is tiszteletből áll…”

A szakma kihívásairól Palkovics kiemeli, hogy egyre kevesebben maradnak benne, nemcsak a nehéz fizikai munka, hanem a lelki terhelés miatt is. 

A sírásók nem csak a temetéseken dolgoznak, hanem az elhunytak helyszínre szállításában, előkészítésében is részt vesznek. „Nem mindenki ágyban, párnák közt hal meg" – pontosít Palkovics Katalin a Duol szerint. – ,,Mi ott is helyt állunk, mert a tisztelet nem válogat.”

A munkát csapatban végzik. „Olyan ez, mint egy tánc" – meséli egy sírásó. – ,,Tudjuk, ki mikor lép, mikor emel. Sokszor elég egy szemkontaktus, és mindenki tudja, mi a dolga.”

A temetkezési szolgáltatóknál alapelv, hogy mindenkit úgy temetnek, mintha a saját családtagjuk lenne. A fizetés meghaladja a burkolókét, de nem annyira, amennyit megérdemelnének. 

– mondja Palkovics Katalin.

Egy átlagos sír kiásása és visszatemetése körülbelül 2,5 köbméter föld mozgatását jelenti. Magyarországon nincs hivatalos sírásó szakképzés, a mesterséget cégen belüli betanítással lehet elsajátítani. Egy sírásó évente átlagosan 250–300 temetésen dolgozik, de a járvány idején ez a szám megduplázódott. A fizikai terhelés építőipari szintű, a mentális igénybevétel azonban többszöröse.