Áttörés lehet a „közös ős” kutatásában: a barlangban talált koponya nem emberi eredetű?

A görögországi Petralona-barlangban felfedezett különös koponya immár több mint hatvan éve tartja lázban a kutatókat. A lelet, amelyet „Petralona-koponya” néven ismerünk, első pillantásra nem hasonlít sem a Homo sapienshez, sem a Neander-völgyiekhez, és ezzel számos kérdést vet fel az emberi fejlődéstörténettel kapcsolatban.

Honnan eredhet a rejtélyes koponya valójában?

A koponyát 1960-ban találta meg egy helyi lakos, Christos Sariannidis, amikor észrevette, hogy a barlang falába szorulva, kalcit által bevonva helyezkedik el. A különös lelet homlokán egy sztalagmit képződött, ami egyfajta „egyszarvúszerű” kinézetet kölcsönzött neki. A régészek a koponyát kiszabadították, majd a Thesszaloníki Régészeti Múzeumba szállították, ahol azóta is kiállításon látható. A részletes vizsgálatok szerint a kalcit, amely beborította, legalább 277 000 éves, de akár 295 000 éves is lehet. Ez azt jelenti, hogy a lelet a középső pleisztocén korszak végéről származhat. A tudósok szerint ez a koponya kulcsszerepet játszik az európai emberi evolúció megértésében, mivel egy olyan hominidához tartozhatott, amely együtt élt a Neander-völgyiekkel.

A morfológiai elemzések arra utalnak, hogy a Petralona-koponya egy primitívebb csoporthoz tartozik, mint a Homo sapiens vagy a Neander-völgyiek. Sok kutató a Homo heidelbergensis fajhoz sorolja, amely körülbelül 300 000–600 000 évvel ezelőtt élt Afrikában, majd egyes populációi Európába vándoroltak. A Petralona-lelet hasonlóságot mutat a zambiai Kabwe-barlangban talált koponyával, amely szintén Homo heidelbergensishez köthető – írja a LadBible.

A fogazat állapota arra utal, hogy a koponya egy fiatal férfihoz tartozott, mivel fogai alig voltak elkopva. Ugyanakkor a pontos besorolás és kormeghatározás máig viták tárgyát képezi. Több szakértő szerint a koponya egy, a Neander-völgyieknél is régebbi, fejletlenebb emberelőd csoporthoz tartozhatott.

Bár a tudomány igyekszik egyértelmű választ adni, a Petralona-koponya története rávilágít arra, milyen nehézségekkel jár a több száz ezer éves maradványok vizsgálata. Annyi bizonyos, hogy ez a lelet alapvetően formálja elképzeléseinket az emberi evolúcióról, és továbbra is az egyik legizgalmasabb talány az őskutatásban.

Bővebb információ az alábbi YouTube-videóban elérhető!