
Menczer Tamás: Szerencsés vagy, Peti!
De nem mindenki olyan szerencsés, mint te...
A város bizonyíték lehet arra, hogy egy fejlett civilizáció létezett a térségben még a jégkorszak előtt. A kutatók szerint ezek alapján a Biblia szövegét is újra kell értelmezni.
Egy Törökország keleti részén fekvő tó mélyén felfedezett ősi város alapjaiban írhatja újra a Noé bárkájáról szóló bibliai történetet. Bár a leletet már 1997-ben megtalálta a török víz alatti filmes, Tahsin Ceylan, valódi jelentőségét csak most kezdik megérteni a történészek és régészek.
A szóban forgó víz alatti város a Van-tó 26 méteres mélységében található, Gevaş település közelében, mintegy 240 kilométerre az Ararát-hegytől, amelyet a hagyomány Noé bárkájának végső nyughelyeként tart számon. A város különlegessége nem csupán az elhelyezkedésében rejlik, hanem abban is, hogy egyes kutatók szerint az emberi civilizáció egy eddig ismeretlen, fejlett korszakára utalhat, még az utolsó jégkorszak előtti időkből – írja az Unilad.
Matthew LaCroix régész a Matt Beall Limitless podcastban beszélt a felfedezésről, kiemelve, hogy Ceylan munkája eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott:
Sajnálatos módon Tahsin felfedezte, amit talán a történelem egyik legjelentősebb régészeti leletének tartok, de nem kapta meg a megérdemelt figyelmet, mert nem címkézték vagy értelmezték helyesen
LaCroix szerint a város bizonyíték lehet arra, hogy egy fejlett civilizáció létezett a térségben még a jégkorszak előtt, és ez a kultúra inspirálhatta a Noé történetéhez hasonló, özönvízről szóló mítoszokat, amelyek különböző ősi kultúrák agyagtábláin is szerepelnek – ott Ziuszudra vagy Utnapistim néven említik a túlélőt.
A kutatások alapján a környékbeli Mount Nemrut nevű vulkán kitörése elzárta a Mirat folyót, így hatalmas áradást okozva a Younger Dryas néven ismert időszakban, amely 12 900 és 11 700 évvel ezelőtt zajlott le, a jégkorszak egy hidegebb periódusában. A város fél mérföld hosszú, és kőből épült erődítményt, valamint kör alakú templomokat rejt, melyekben rendkívül precíz kőfaragási technikákat alkalmaztak – például a hatágú „élet virága” szimbólumot, amely hasonló formában megtalálható perui és bolíviai romoknál is.
Tudomásom szerint az elmúlt 6 000 év civilizációi nem rendelkeztek azokkal a technológiai eszközökkel, amelyekkel ilyen kőműves munkát lehetett volna végezni
– mondta LaCroix.
A lelet a Biblia szövegeinek újraértelmezéséhez is vezethet, különösen az özönvíz előtti világ, illetve az emberi fejlődés hajnalának kérdésében. A Van-tó alatti romok így nem csupán régészeti szenzációk, hanem olyan darabjai lehetnek a múlt puzzle-jének, amelyek a vallásos és történeti narratívák határán nyújtanak új megértést.
De nem mindenki olyan szerencsés, mint te...
Bizarr okokból perel egy elégedetlen alkalmazott.
Ezek a figyelmeztető jelek.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.