Bele ne szédüljünk: ezen a három napon gyorsabban fog forogni a Föld

Már az általánosban megtanulják a gyerekek, hogy a Föld 24 óra alatt fordul meg a tengelye körül. Ez azonban csak egy kerekített érték. Valójában ez az időtartam kis mértékben  folyamatosan változik. A legnagyobb hatással a Hold van bolygónkra. A három említett napon a Hold a lehető legtávolabb kerül az egyenlítőtől, így gravitációs hatása megváltozik, és ez enyhén felgyorsítja a Föld forgását.

Ez a jelenség nem teljesen szokatlan, de ritka. Az eddigi rekord 2024. július 5-én született, azon a napon 1,66 ezredmásodperccel volt rövidebb egy fordulat. A földrengések is hatással vannak a Föld forgására.

Föld forgása: nemcsak gyorsul...

Ugyanakkor a Föld nemcsak gyorsulhat, hanem lassulhat is. Az éghajlatváltozás hatására például az olvadó jégtakarók és a talajvíz átrendeződése hosszabbíthatja a napokat – a NASA számításai szerint évszázadonként akár 1,3 ezredmásodperccel is.

Érdekes módon még az évszakok is szerepet játszanak. Nyáron az északi féltekén, ahol több a szárazföld, a levelek és a növényzet miatt a tömeg kissé eltávolodik a Föld forgástengelyétől, ami lelassíthatja a forgást. Ez a hatás kis mértékű, de hosszú távon összeadódhat. Erről beszéltek az ELTE Science podcastjában.

Az efféle változások a mindennapi életben nem érezhetők. Akkor válnának jelentőssé, ha meghaladnák a 900 ezredmásodpercet, ami eddig még sosem fordult elő. Mivel azonban ezek a kismértékű eltérések idővel összeadódnak, avilágórák és a Föld valós ideje között elcsúszás keletkezhet. Ilyenkor a párizsi székhelyű Nemzetközi Földforgatási és Referenciarendszer Szolgálat beiktat egy úgynevezett szökőmásodpercet, hogy az időszámítás újra pontos legyen.

A Föld tehát nemcsak élő bolygó, hanem dinamikus is – még ha csak ezredmásodpercekben is mérhető. Ha érdekel a téma, nézd meg az ELTE vonatkozó podcastjét.