Az agyad sokat elárul a valódi életkorodról

A Nature Medicine című folyóiratban megjelent friss tanulmányban Tony Wyss-Coray, a Stanford Egyetem neurológus professzora munkatársaival együtt olyan vérvizsgálatról számol be, amely képes meghatározni valakinek a biológiai életkorát – vagyis azt a számot, amely a szervezet belső állapotán alapul, és pontosabban tükrözheti, milyen ütemben öregszik a testünk, mint a születési dátumunk.

A teszt 11 szervrendszerhez köthető, egyedi fehérjecsoportokat vizsgál, amelyek mindegyike az adott szerv egészségi állapotába nyújt bepillantást. Ezek összesítve előre jelezhetik, hogy valaki hajlamos lehet-e bizonyos betegségekre a következő 10 évben. A vizsgálat alapján az agy különösen jó előrejelzője nemcsak az Alzheimer-kórnak, hanem általánosságban is a hosszú életnek. A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akiknek az agya idősebb volt a kronológiai életkoruknál, jellemzően hamarabb haltak meg, mint azok, akiknek az agya fiatalabb volt, mint amennyi évesek valójában.

Hogyan épül fel egy biológiai óra?

A tudósokat régóta foglalkoztatja a kronológiai és a biológiai életkor közötti különbség, mivel ez megmutatja, ki milyen gyorsan öregszik. Ezt a folyamatot betegségek, környezeti hatások, dohányzás, táplálkozás és életmódformák befolyásolják. Léteznek már különféle módszerek  az életkor becslésére, de ezek megbízhatósága és pontossága eddig vitatott volt. Wyss-Coray abból indult ki, hogy a test különböző szervei jellemzően egyedi fehérjéket termelnek. A hipotézise szerint ezeknek a fehérjéknek az időbeli változása tükrözheti a szerv egészségi állapotát és működését. Éppen így működnek a szokásos laborvizsgálatok is: a vérképből az orvosok következtetni tudnak például a szív vagy a máj aktuális állapotára -  - írja a Times magazin. 

Wyss-Coray azonban továbbment: 45 ezer, 40 és 70 év közötti ember vérmintáit elemezte a brit UK Biobank adatbázisából, összesen 3000 különféle fehérjét vizsgálva. Ezeket 11 szervhez társította: zsírszövet, verőér, agy, szív, immunrendszer, bél, vese, máj, tüdő, izomzat és hasnyálmirigy. Ezután mesterséges intelligencia segítségével olyan modellt alkotott, amely rögzíti ezeknek a fehérjéknek a szintjét egészséges és beteg embereknél egyaránt. Mivel a mintákhoz az emberek kora is társítva volt, Wyss-Coray ki tudta számítani, mely fehérjeszintek jellemzőek egy adott életkorra.

Így megkapta az egyes szervek biológiai életkorát – ezeket aztán összevetette az adott személy tényleges korával, hogy lássa, ki öregszik gyorsabban. A 20 agyi fehérje különösen jó indikátornak bizonyult az általános biológiai életkor becsléséhez.

Egy új ablak az öregedésre

Wyss-Coray maga sem tudja pontosan, miért az agy a legjobb tükrözője a test öregedésének. Elképzelhető, hogy az agy valamilyen módon leképezi a többi szerv és szövet állapotát – vagy épp ellenkezőleg: az agy vezérli a többi szerv működését és élettartamát, így központi szerepet tölt be a biológiai öregedés irányításában.

Mivel a vizsgálatban részt vevő személyeket 15–17 évig követték, Wyss-Coray azt is meg tudta vizsgálni, hogyan függ össze a biológiai életkor a halálozással. Azok, akiknek az agya biológiailag fiatalabb volt a tényleges koruknál, 40%-kal kisebb eséllyel haltak meg a vizsgálat időtartama alatt, mint azok, akik „normális” ütemben öregedtek. Akiknek az agya idősebb volt a kronológiai életkoruknál, nemcsak rövidebb ideig éltek, hanem háromszor nagyobb eséllyel kaptak Alzheimer-kórt is – hasonló arányban, mint azok, akik hordozzák az ApoE4 gén kockázati változatát.

Minél „öregebbek” valakinek a szervei, annál nagyobb a halálozási kockázat. Két-négy biológiailag elöregedett szerv kétszeresére növelte a halálozás esélyét, nyolc vagy több elöregedett szerv esetén nyolcszorosára.
- Ez a kockázat lépcsőzetesen emelkedik – mondja Wyss-Coray. - Ez igazán megdöbbentő.

És mégis van ok a bizakodásra

Bár a megállapítások kijózanítóak, Wyss-Coray szerint mégis van bennük remény. A génekkel ellentétben a fehérjék módosíthatók, és a szervek egészsége javítható gyógyszerekkel, életmóddal vagy a kettő kombinációjával.

A kutatásban részt vevő emberek közül azok, akik szedtek bizonyos étrend-kiegészítőket – például csukamájolajat, multivitamint, vagy C-vitamint – jellemzően legalább két szervük esetében fiatalabb biológiai életkort mutattak. Azok is jobb eredményeket mutattak, akik nem dohányoztak, nem fogyasztottak túl sok alkoholt, és rendszeresen jól aludtak.

- A jövőben – sőt részben már most is – remélhetőleg léteznek olyan módszerek, amelyekkel be tudunk avatkozni – mondja Wyss-Coray. - Ez olyan, mint amikor évente elviszed az autódat a szervizbe, ahol a számítógép megmutatja, minden rendben van-e a különböző alkatrészekkel. Az ebben az igazán biztató, hogy most talán végre a saját kezünkbe kaphatjuk az irányítást.