Szijjártó Péter: Kezdődik a harc a rezsicsökkentés megvédéséért!

– jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy főleg az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös tervéről tárgyaltak, amelynek nyomán a magyar emberek rezsiköltségei az eddigi kétszeresére-háromszorosára emelkednének.

Azt tudom önöknek elmondani, hogy Brüsszel lefeküdt Kijevnek. És teljes elkötelezettséget mutatnak a Von der Leyen–Zelenszkij-terv végigvitele mellett. Elkötelezettséget mutatnak amellett, hogy elvágják az olcsó földgáz- és kőolajforrásokat, s ezáltal pedig a rezsiköltségeket az egekbe emeljék, főleg Közép-Európában, főleg Magyarországon – figyelmeztetett.

Sérelmezte, hogy a brüsszeli testület mellett sok tagállam is politikai ügyként tekint az energiaellátásra, miközben az fizikai kérdés, minthogy egy szárazföld által körülzárt közép- vagy kelet-európai országnak teljesen mások a lehetőségei, mint egy tengerparttal rendelkező nyugat-európainak.

A kollégák felszólalásaikban nagyon szép elveket soroltak fel: szuverenitás, diverzifikáció, biztonságos energiaellátás, szolidaritás. Viszont a helyzet az, hogy ha a Von der Leyen–Zelenszkij-terv átmegy, akkor Magyarországra mindezek ellentéte fog hatni. Ez a javaslat súlyosan sérti a szuverenitásunkat, hiszen az Európai Unió működéséről szóló alapszerződés mondja ki, hogy az energiapolitikai döntések nemzeti hatáskörben vannak – emlékeztetett.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az orosz energiahordozók vásárlásának tilalma Magyarország ellátására súlyos kockázatokat jelentene, hazánk így erős függőségi helyzetbe kerülne, ami szintén veszélyes. És példaként említette, hogy jelenleg két vezetéken keresztül lehetséges a kőolajellátás, a bemutatott tervek alapján viszont ezek egyike kiesne, s Magyarország így erősen függene a horvátországi tranzittól.

– fogalmazott.

– folytatta.

Továbbá kitért a földgázszállításokra is, rámutatva, hogy Ukrajna tavaly elzárta a legnagyobb vezetéket, a második legnagyobbat, a Török Áramlatot pedig most akarják elzárni Brüsszelből és Kijevből.

– hangsúlyozta.

A miniszter az emlegetett szolidaritással kapcsolatosan felidézte, hogy senki nem szólt semmit, amikor Ukrajna felszámolta a földgáztranzitot, felfüggesztette a kőolajszállítást vagy épp amikor Horvátország az európai átlag ötszörösére növelte a tranzitdíjat.

– mondta.

– vélekedett.

Valamint kifejtette, hogy ha a kezdeményezést jóváhagyják, akkor az nagyjából 800 milliárd forint pluszköltséget fog róni hazánkra, ami „felvállalhatatlan gazdasági teher”. Majd hozzátette, hogy különösen a közel-keleti válság közepette nem szabad ilyen javaslatot elfogadni.

– közölte.

Végezetül érintette azt is, hogy ma Ukrajna villamosenergia-importjának körülbelül a 40-42 százalékát Magyarország adja, de az esetleges ellátási bizonytalanságok jelentős kihatással lehetnek arra is, hogy hazánk fenn tudja-e tartani az exportot.

– összegzett.