„Úgy tűnt, mintha valakivel beszélgetne” – Legendák övezik és most újra feltárult Jókai titkos kertje a budai hegyek mélyén

Jókai Mór egykori birodalmát egy vaskapu rejti a budai hegyek mélyén. Ráadásul a Svábhegy oldalában rejlő kert nem egy egyszerű park.

Ez az a kert, ahol Jókai Mór maga is írt, alkotott, álmodott és gazdálkodott is. A 19. század közepén vásárolta meg a területet, hogy elmenekülhessen a fővárosi zaj elől és saját kis édenkertjében teremthesse meg műveinek atmoszféráját. Megtudtuk: Laborfalvi Rózával már eljegyzésük idején kinézték maguknak Svábhegyet.

A legendák szerint gyakran sétált a fák között hajnalban, és úgy tűnt, mintha valakivel beszélgetne. Mások szerint ilyenkor rendezte a gondolatait és magában beszélt. Jókai kertje egyértelműen nemcsak díszkert volt, hanem szellemi menedék is.

Az évek során a kert elhagyatottá vált, Jókai Mór villáját elbontották, a fákat benőtte a csend, a fák között suttogni kezdett a múlt. De a mai napig vannak még itt olyan faóriások, amelyeket maga az író ültetett. A gyümölcs mellett juhar-, gesztenye- és hársfák is vannak a kertben.

Jókai a kertet teraszosan alakította ki, feltöltötte termőfölddel, és gyümölcsfákat, valamint szőlőt ültetett. 

Most mintha maga Jókai tért volna vissza, a Duna–Ipoly Nemzeti Park gondozásában újra megnyílt a kapu, és vele együtt a titkok tárháza is. 

A látogatók most szabadon barangolhatnak az ösvényeken, megcsodálhatják a természetvédelmi terület különleges növényeit, és ellátogathatnak a Jókai Emlékszobába is, ahol az író egykori tárgyai, könyvei és kertészkedőeszközei várják az időutazásra vágyókat.

A természetvédelmi központ célja, hogy ne csak a tájat, hanem a szellemiséget is életben tartsa, hogy megérezzük, milyen lehetett egykor a kert, ahol a Fekete Gyémántok született. 

Jókai 2200 forintért vette meg a kertet

Kevesen tudják, de Jókai Mór 1853-ban mindössze 2200 forintért vásárolta meg a budai domboldali telket, az Egy magyar nábob és a Kárpáti Zoltán jogdíjából fizette ki. Akkoriban ez az összeg egy tehetősebb polgár számára is megfizethető volt, de amit ő teremtett oda, az felbecsülhetetlen.

A korabeli pletykák szerint az adásvétel szinte sorsszerű gyorsasággal zajlott: Jókai állítólag az első látogatás után azonnal döntött. Mintha a hely őrá várt volna – és azóta is az ő nevét viseli.