Brüsszel terve rezsiválságot okozna Magyarországon

Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között, ami egyértelműen a rezsicsökkentésnek köszönhető. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének – közölte a Századvég hétfőn.

Az orosz energiahordozók teljes tiltására vonatkozó brüsszeli terv jelentősen megemelné a tőzsdei energiaárakat és megnehezítené a tagállamok lakossági tarifatámogatási programjait. A Századvég szerint egy ilyen lépesnek katasztrofális társadalmi következményei lennének, ugyanis az Európai Unió már a jelenlegi árak és támogatási programok mellett is súlyos energiaszegénységi problémákkal küzd.

A Századvég legfrissebb, "Európa Projekt" nevű kutatásának eredményei arra mutatnak rá, hogy a magas gázárak miatt az uniós polgárok több mint ötöde nem képes kellő mértékben felfűteni otthonát. Ez az arány több mint háromszorosa az energiaválság és a háború előtt mért 6,9 százaléknak, azaz az energiaszegénységben élő európaiak száma négy év alatt több mint 65 millió fővel nőtt.

A fizetési hátralékok a lakosság még szélesebb körének okoztak problémát. A kutatás eredményei alapján minden negyedik európaival legalább egyszer előfordult az elmúlt egy évben, hogy nem tudta időben befizetni közüzemi számláit. Az arány ebben a mutatóban a 2021-ben mért érték csaknem négyszeresére nőtt.

A tagállamok közötti különbségek rámutatnak, hogy a magas relatív átlagjövedelmek nem feltétlenül nyújtanak védelmet az energiaszegénység terjedése ellen. Egy hirtelen, drasztikus tarifaemelkedés ugyanis a magas jövedelmű országokban is széles társadalmi rétegeket állít súlyos egzisztenciális kihívások elé. Az eredmények alapján a piaci áremelkedés társadalmi következményei ellen azok a tagállamok voltak képesek a leghatékonyabban védekezni, amelyek szigorú tarifaszabályokat és széles körű támogatási programokat alkalmaztak.

A program keretében hazánk az EU legszigorúbb hatósági árszabályozását alkalmazza, ami ellentart a piaci árak tarifákba való begyűrűzésének, így Magyarország az unió legalacsonyabb díjait képes biztosítani a családoknak.

Brüsszel új szankciós terve elsősorban azért jelent veszélyt az uniós tagállamokra nézve, mert olyan mértékű áremelkedést idézne elő, amely fenntarthatatlanná tenné a jelenlegi tarifatámogatásokat. A programok megszűnésével a rezsidíjak elszabadulnának – a magyar fűtési tarifák például a jelenlegi három és félszeresére emelkednének –, ami az energiaszegénység további terjedéséhez és a társadalmi feszültségek növekedéséhez vezetne.