Ukrajna csatlakozása kinyithatja az ajtót a génmódosítás előtt

Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, az több szempontból is felforgatná a közösség, így Magyarország gazdaságát. A többi között az élelmiszeripart is. A Világgazdaság cikke rámutat: Ukrajna esetleges felvétele a a génmódosítás-pártiak táborát erősíthetné. Régóta húzódó vitáról van szó, amelyben az egyik oldalon Magyarország áll más tagállamokkal szemben, akik ellenállnak a többiek sürgetésének, hogy Brüsszel oldja fel a génmódosított növények (GMO) tiltását. 

Az Európai Bizottság új kategóriát kíván létrehozni a géntechnológiával módosított növényeknek, amelyeket modern génszerkesztési technikákkal hoztak létre, ezekre lazább szabályozás vonatkozna, és nagyrészt a hagyományos törzsekkel egyenértékűként kezelnék őket. Jelenleg minden GMO-ra szigorú biztonsági vizsgálati és nyomonkövetési követelmények vonatkoznak.

Ahhoz, hogy egy génmanipulált növényt egy hagyományosan tenyésztett törzzsel egyenértékűnek lehessen tekinteni, legfeljebb 20 pontos változást kell tartalmaznia a DNS-ében – az élet genetikai kódját tartalmazó híres „kettős hélixben”. 

„Egy ilyen „mágikus küszöb” mögött azonban nincs tudományos érv, mivel „nincs összefüggés a mutációk száma és a kockázati szint között” – írta a múlt héten mintegy harminc csoport, köztük a Friends of the Earth Europe és a GM Watch Várhelyi Olivér egészségügyi biztosnak.

Magyarországon ugyanis a GMO-val szemben mintegy húsz éve zéró tolerancia van, amit az a MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, a MATE és a Magyar Természettudományi Múzeum szakértőiből álló kutatócsoport vizsgálatai alapoztak meg.