Erről szólt Orbán Viktor ünnepi beszéde, mutatjuk a legfontosabb gondolatokat

A Ripost írja, hogy hömpölygött a tömeg a Nemzeti Múzeumnál és a környező utcákban, sok ezren voltak kíváncsiak Orbán Viktor beszédében. A miniszterelnök arról beszélt, hogy 1848-ban császármadarak ültek a nyakunkban, most meg Weber-madarak kárognak a fejünk fölött.

A Ripost arra kérte ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég tudományos igazgatóját, hogy elemezze Orbán Viktor beszédének legfontosabb gondolatait. A szakértő úgy látta:

Ifj. Lomnici Zoltán a beszédből kiemelte: A magyarok mindig bebizonyították, hogy mi vagyunk a jövő, hogy időről időre miránk kíváncsi a fél világ. Minden nemzetnek megvan a lényege, eleme hívta fel a figyelmet a kormányfő Széchenyi nyomán. A mi elemünk a szabadság, a magyar akkor van elemében, ha a szabadságért harcol. Kivívni és megtartani, ma is aktuális kihívás és feladat. 

- hangsúlyozta Orbán Viktor a beszédében. Brüsszel ugyanúgy él vissza a hatalmával, mint tette Bécs, és ahogy ott, majd Brüsszelben is eljön a változás ideje. Persze a birodalmak természetesen éhesek és mindig több pénzre, hatalomra fáj a foguk, ez veszélyezteti a nemzetnek, így a magyarok lét és közbiztonságát. Azok a nemzeti vívmányok, amelyeket az elmúlt 15 évben, egy a polgárok szolgálatába állított nemzetgazdaság-politika elért, nem szabad veszélyeztetni, újra és újra fenyegetés alatt állnak. Deákkal szólva a miniszterelnök arról is beszélt, hogy a hazát kockáztatni semmiért nem szabad. 

Ifj. Lomnici Zoltán továbbá azt is kiemelte: az áprilisi törvények előzményei szorosan összefüggenek azokkal a politikai és társadalmi mozgalmakkal, amelyek Magyarországon a XIX. század közepére jelentősen megerősödtek. Ezek a mozgalmak, a reformkor politikai eszméi és a birodalmon belül értelmezendő nemzeti önrendelkezés iránti vágytól vezérelve, újabb fordulatot vettek, amikor a márciusi ifjak merész követeléseket fogalmaztak meg. A követeléseiket tartalmazó 12 pont a polgári fejlődés és a társadalmi változások szükségességét hangsúlyozta.

141 évvel később, Orbán Viktor egyetemi hallgató a magyar ifjúság nevében Nagy Imre és mártírtársai temetésén arról beszélt, hogy a kommunista diktatúra negyven évvel ezelőtt történt bevezetése óta a magyar nemzetnek egyszer nyílt alkalma, csak egyszer volt elegendő bátorsága és ereje ahhoz, hogy megkísérelje elérni a már 1848-ban kitűzött céljait, a nemzeti függetlenséget és a politikai szabadságot. 

"Céljaink máig nem változtak, ma sem engedünk a ’48-ból, így nem engedünk ’56-ból sem. Azok a fiatalok, akik ma az európai polgári demokrácia megvalósításáért küzdenek, két okból hajtanak fejet a kommunista Nagy Imre és társai előtt." 177 évvel az márciusi ifjak követelései után pedig ismét újradefiniálásra szorul hazánk önrendelkezésének kérdése. Egy a külső politikai és lobbicsoportok szorításában vergődő birodalom, látva a bátor egyetemi hallgatóból lett miniszterelnök által vezetett patrióták erősödését egy végső rohamot indít, a tagállamok önrendelkezési jogát letörni szándékozó törekvései megszüntetnék a vétójogot, ami az uniós alapszerződésekben garantált nemzeti identitás védelmének utolsó garanciája.

- üzent Orbán Viktor Brüsszel csatlósainak. A DK-s, tiszás megalkuvók ugyanúgy, mint kommunista vagy labancbarát elődeiknek az igaz magyar nemzet erejével kell szembenézniük, de a sorsuk mér most meg van írva, árulásuk bukásra van ítélve.

Orbán Viktor ünnepi beszédét itt lehet visszanézni: