Orbán Viktor: Hazánké a 7. legversenyképesebb adórendszer

A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén beszélt.

Elsőként a magyar gazdasági stratégia négy pontját ismertette  szombat délelőtt.

• Gazdasági semlegesség: mindenkivel, Kínával és Oroszországgal is jó kapcsolatot kell, hogy ápoljunk. „Nem szabad abba a helyzetbe kerülnünk, amibe az EU kormányozta magát: elszigetelt szereplője a gazdaságnak”. Szerinte Brüsszel elszigetelte magát Washingtontól, Kínától és a szankciókkal Oroszországtól is, de „Magyarország ennek nem része”.
• béke: „ nem bírunk ki még egyszer három olyan évet, ami 20 milliárd euró veszteséget okoz”
• adócsökkentés: „hosszabb távon bebetonozzuk a munkát, a családtámogatást és az adócsökkentést alapul vevő rendszert”
• Demján Sándor Program: ez segíthet a gazdasági lendületszerzéshez.

Nem változtatunk

Orbán Viktor a rendezvényen aláhúzta: a magyar gazdaság alapvető elemei nem fognak megváltozni.

„Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya” – fogalmazott a kormányfő.

A kormányfő felidézte legutóbbi ígéretét, a két- és háromgyerekes nők adómentességét, ami hosszú távon épül bele a rendszerbe. Nem lesz megváltoztatható hosszabb távon is – emelte ki Orbán Viktor.

Szerinte ez azt is jelenti, hogy az adórendszer alacsony adófizetéssel, családalapításra és munkára ösztönöz.

Marad a munkaalapú társadalom

A magyar gazdaságban idén 2024-hez képest 1730 milliárddal több pénzt pumpálnak elsősorban a kkv-kon keresztül a gazdaságba, ez majdnem 50 százalékos növekedés – többek között erről beszélt Orbán Viktor a gazdaság helyzetét értékelve.

A szocialista kormányokkal szemben a kabinet továbbra is úgy látja, hogy

„nem létező pénzek osztogatásával nem javítunk a szociális helyzeten”

– húzta alá a kormányfő, kijelentve, hogy továbbra is a munkaalapú társadalom párján áll a kormány.

A magyar munkaerő nem fogyott el, 300 ezer fő állítható munkába. A Széchenyi-kártyával több mint kétszer annyi kamattámogatást adnak a vállalkozásoknak, mint amennyibe a két- és háromgyerekes anyák adómentessége kerül – derült ki Orbán beszédéből – utóbbi összeget 150 milliárdra becsülte.

Nem lehet kiugrani

Orbán Viktor azt mondta: a Tax Foundation rangsorában Magyarországnak a hetedik legversenyképesebb adórendszere van a fejlett országok között. „Jogos, hogy miért nem az első, ezen kell dolgozni” – tette hozzá a miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott, a közelmúltbeli bejelentésekből – különösen a gyermeket vállaló anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességéből – látni lehetett, hogy

a kormány olyan elemet emelt be az adórendszerbe, amely hosszabb távon determinálja azt.

Tehát ebből nem lehet ki-be ugrálni – jegyezte meg Orbán Viktor.

Magyarországnak olyan adórendszere lesz, amelynek egy hármas kombináció adja az alapját: annak munkára, illetve család- és gyermekvállalásra kell ösztönöznie, továbbá alacsony adófizetésekkel, adókedvezményekkel kell mindezt megvalósítania – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Mi lesz a háború után?

Orbán Viktor beszédében fölvetette: „Mi lesz a háború után? Ez a nemzetközi környezet talán legfontosabb kérdése.”

Úgy fogalmazott: „Először is a magyar biztonság miatt nem kell aggódnunk, mert a háború után is lesz NATO. Magyarország pedig a NATO tagja. Sőt, a NATO két legnagyobb hadseregének tulajdonosa az Egyesült Államok és Törökország, Magyarország két legszorosabb szövetségese. Tehát

aki a magyar biztonság miatt aggódik, az nem tudja, hogy mit beszél,

mert amíg van NATO és Magyarország mind az USA-ban, mind a törökökkel olyan szoros viszonyban van, amilyenben mi is, addig mi a NATO szíve közepében vagyunk. És a NATO-n keresztül, meg persze a magyar saját nemzeti hadseregünkön keresztül képesek vagyunk az ország biztonságát garantálni.”

Nem indulnak nagy fejlesztési programok Budapesten

Budapest fejlesztéséről a kormány nem mond le, ugyanakkor a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a vidék felzárkóztatása érdekében akarja mozgósítani – mondta a miniszterelnök szombaton Budapesten. A főváros az európai uniós fejlettség 165-167 százalékán áll. Óriási beruházások zajlanak most is Budapesten, példaként említette a déli elkerülővasút-beruházást, a Pázmány Péter-egyetem projektjét, a budai vár felújítását, a fonódó villamost.

A kormányfő azt mondta, a most futókon kívül újabb nagy fejlesztési programokat nem tudnak indítani Budapesten. A fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat területfejlesztési alapon alapvetően vidéki célpontokra kell irányítania a kormánynak és a vidék felzárkóztatása érdekében kell mozgósítania – mutatott rá.

Lépésváltás Brüsszelben

Az Európai Unióban olyan léptékű váltásra van szükség, amelyre 20-30 éve nem volt példa: a fiskális konzervativizmus helyett egy fejlesztő állam logikájára kell az EU-nak átállnia – fogalmazott Orbn Viktor. Kiemelte: az EU legerősebb államaként Németország döntő mértékben határozza meg az Európai Unió gazdaságfilozófiáját, a németek pedig egy 800 milliárd eurós nemzetgazdasági csomagot hoznak létre, amelyet infrastruktúra-fejlesztésre, és a katonai képességek növelésére fognak fordítani.

Mindehhez Németországban föladják az adósságfék szabályát, mert ez a pénz nincs meg, ezt most hitelként föl kell venni. Ennek az a következménye az Európai Unióra nézve, hogy várhatóan akkor a 3 százalékos hiánycél szabályát az EU is át fogja törni – hangoztatta a miniszterelnök.

Nagy Elek: Ez kell a sikerhez

Jó irányba megyünk, de a hosszú távú sikerhez rövid távon is sikerek kellenek – többek között erről beszélt a konferencián Nagy Elek, aki kitért a mesterséges intelligencia kérdéskörére is.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kiemelte a tudásalapú gazdaságfejlesztés fontosságát. A megújult Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) jövőképe a vállalkozók sikerességére és elégedettségére épít; fontos, hogy a magyar vállalkozók azt érezzék, hogy a kamara értük van, őket segíti – hangsúlyozta Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szombaton Budapesten, a 2025. évi Gazdasági Évnyitón.

Nagy Elek kijelentette, a tudásalapú kamara vezet a tudásalapú gazdaságfejlesztéshez; a jövőt azok fogják megnyerni, akik a tudásba fektetnek.

A Makronóm Intézet felmérésére hivatkozva az MKIK elnöke kifejtette, az ígéretes vállalkozások jellemzője, hogy nagyobb mértékben fektetnek a tudásba, keresik az exportlehetőségeket, a cégek kétharmada dedikált munkaerőt alkalmaz innovációra, szoros kapcsolatot ápolnak egyetemekkel, kutatókkal, megfizetik a tudást.

Az MKIK elnöke úgy látta, hogy a vállalkozók legégetőbb problémáinak feltárására az igényekhez igazított kutatásra van szükség, mert ez teszi lehetővé az adatalapú döntéseket. Szerinte a kkv-k legégetőbb problémája az adminisztráció, az adó- és társadalombiztosítási teher. Az adózás egyszerűsítéséról szólva a kamara elnöke elmondta: folyamatban lévő felmérésük eddigi adatai alapján az látszik, hogy a KATA módosítására óriási az igény, főleg a cégek felé történő számlázásnak.

Nagy Elek kiemelte, a kormány és a kamara jó együttműködésének jó példája a Demján Sándor tőkeprogram. Ezzel új forráshoz juthatnak a kkv-k, és ebben a kamara hálózata is közreműködik. MKIK saját alapkezelője és a kamarai hálózat segítségével megtalálja azokat a kkv-kat, amelyeknek – növekedési képesség alapján – szükségük van a tőkeinjekcióra.

Nagy Márton: A fordulat éve

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter

a 2025-ös évet a fordulat, a gazdasági áttörés évének nevezte

– elmondta: az év úgy kezdődött, hogy az amerikai elnökválasztást követően elkezdtük kapkodni a fejünket, hiszen olyan lépések jöttek, amelyek után mindenki kapkodja a fejét: „Megkezdődött a globális gazdaságpolitika átsúlyozása. ” Szerinte az államok „fejlesztő államokká” váltak. Kína után, az USA és Németország is hozott egy ilyen döntést.

Mindezt az Egyesült Államok váltotta ki azzal, hogy ezermilliárdos techberuházást jelentett be.

„Már pénzügyminiszter is vagyok”

Míg Amerikában „elindult a védővámok kivetése”, ami a gyárak visszatelepítését, „újralokálását” eredményezheti, Németország viszont igen azzal, hogy Friedrich Merz jövendő kancellárként az adósságfék feloldását jelentette be, ezen túl a védelmi kiadás növelését, ami a GDP 2 százalékát érinti – mindezt a világ harmadik legnagyobb gazdaságában.

Németország Nagy Márton szerint belépett a „gazdasági világháborúba”.

Kifejtette: szerinte is le kell számolni a fiskális konzervativizmussal, s erre jó példa Berlin, míg hozzátette: „azt nem értem, mit csinál Brüsszel”.

A Széchenyi-kártyaprogram segíthet ezen  – a programhoz évente 320 milliárd forintot ad a kormány, „azért, hogy kedvezményes hitelek rendelkezésre álljanak. Erre oda kell figyelni, már pénzügyminiszter is vagyok” – fogalmazott Nagy Márton, némi derültséget okozva a teremben.

A gazdaságban már nyolc területen megfigyelhető fordulat: a foglakoztatás, a fogyasztás, az autópiac, az építőipar, a hitelezés és a lakáspiac mellet a turizmusban, ahol a tavalyi számok és az idei januári adatok is rekordnak számítanak, valamint

a reálbérek alakulásában, itt a tavalyi 9 százalék után idén 5 százalékos emelkedés lesz

– közölte a nemzetgazdasági miniszter.

Nagy Márton kiemelte, a magyar gazdaságban rövid távon a legnagyobb kihívás az infláció, mert „sosem nyugszik, jön vissza”. Rámutatott, hogy januárban az infláció 5,5 százalék, az élelmiszer-infláció pedig 6 százalék volt, ráadásul utóbbi további emelkedését mérték februárban. Ezért az élelmiszerinflációval foglalkozni kell – mondta.

Nagy Márton közölte, a kormány a helyzet kezelésére egy három lépésből álló akciótervet jelentett be: önkéntes árkorlátozás, haszonkulcs korlátozása, és a hatósági árak visszavezetése, amely a legerősebb lépés és még messze van.

A kiskereskedelmi boltokkal folytatott pénteki tárgyalásról elmondta, hogy

a hat nagy lánc közül kettő adott értékelhető vállalást, ami az élelmiszerárak leszorításának irányába mutat.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az árnövelőkkel szemben fel kell lépni.

Varga Mihály: Fegyelmezett, türelmes monetáris politikára van szükség

Az MNB újonnan kinevezett elnöke, Varga Mihály beszédében megjegyezte az Alpár Ignác tervezte a Pénzügyminisztérium József Nádor téri épületéből, ahol eddig pénzügyminiszter volt, került át a szintén Alpár Ignác által tervezett jegybanki épületbe.

„Gyorsan megnéztem, mit tervezett még, volt benne fürdőház és síremlék is” – folytatta Varga Mihály a közönség derültségére.

A globális gazdasági-pénzügyi helyzetet elemezve rámutatott: minden nagy térség a nehézségeivel küzd, talán az Egyesült Államokat leszámítva.

Az európai térség az elmúlt hat évtized legkisebb növekedését produkálja, talán a hadiipar adhat valamilyen lendületet, de más növekedési potenciál nem látszik, értékelt. Az euróövezetben is gyorsul az infláció. Ennek a világpiacon a háttere a nyersanyagárak növekedése, azon belül az élelmiszerárak 2024 márciusa óta tartó növekedése húzódik meg.

A jelenlegi gazdasági körülmények között a jegybanknak az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia – idézte a távirati iroda Varga Mihályt, aki kifejtette: az MNB az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a makrogazdasági célok eléréséhez. A jegybank elkötelezett az inflációs cél fenntartása és elérése mellett – emelte ki Varga Mihály.

Az elmúlt időszakban főként a külső makrogazdasági bizonytalanságok erősödtek, ezért fegyelmezett, türelmes monetáris politikára van szükség. Az MNB fokozott figyelemmel követi a külső és belső folyamatokat, illetve a kilátásokat övező kockázatokat – közölte a jegybank elnöke.