Virágba borult a Gellért-hegy híres mandulafája, sorban állnak a gyönyörű látványért - galéria

A Gellért-hegyi mandulafa eredete

Magyarországon főként a bortermelő vidékeken található mandula, ugyanis ez a fa épp olyan termőterületet igényel, mint a szőlő. A Gellért-hegy is bortermő vidék volt valamikor, ezt a 11. kerületi utcanevek (Somlói út, Szüret utca stb.) őrzik is. A XIX. századi filoxéravészben azonban kipusztult a szőlő. Az utolsó tőkéket az 1960-as években vágták ki. A mandula viszont megmaradt, ugyanis különösen szívós növény. Van, aki azt állítja, a Gellért-hegyi mandulafákat még a török hódoltság alatt telepítették, viszont egy neves kerttörténész szerint a Gellért-hegy idős mandulafái valójában a szőlő utáni időszakból valók. De az is lehet, és talán ez a legvalószínűbb, hogy a mandulák a XX. század eleji parkosítás során kerültek mai helyükre. 

Miért van egy kereszt a mandulafa mellett?

A Gellért-hegyi keresztnek szakrális helyet jelölő rendeltetése van: a lourdes-i barlang mintájára a húszas években kialakított Sziklatemplom keresztje. A kegyhely bejárata fölött, a sziklafal egy magas pontján 1936-tól állt egy kivilágított fakereszt 1951-ig, amikor ledöntötték. A Rákosi-rendszer bezáratta a templomot, amelyet csak 1990-ben kapott vissza az újjászerveződött pálos rend. 1992-ben robbantották fel a bejáratot évtizedekig elzáró betonfalat, amelynek egy darabja a bejárat mellett mementóként ma is látható: rajta emléktábla idézi fel a kommunista időszakot. Végül hosszas vita után a templom helyreállítását követően az egykor hozzá tartozó keresztet is visszaállították.