Tizenkét hét a pokolban: Mutatjuk, hogyan emlékeznek a főváros ostromára – Galéria

„Tizenkét hét a pokolban – Budapest ostroma a Várhegyen” címmel szabadtéri kiállítás állít emléket a főváros egykori ostromának. Az ingyenes szabadtéri tárlat a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján február 13-tól egészen március végéig várja az érdeklődőket. A különleges kiállítás a Várkapitányság és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ együttműködésében jött létre.

Mint ismeretes, 1944 vége és 1945 eleje súlyos következményekkel járt a város lakói számára. Az ostromgyűrűben közel nyolcszázezer ember rekedt, akik a folyamatos bombázások és tüzérségi támadások elől légoltalmi óvóhelyekre kényszerültek. 

Megtudtuk: a Várnegyed különösen ki volt téve a támadásoknak, mivel itt alakították ki a németek védelmi központját. Több ezer civil menekült a Királyi Palota föld alatti tereibe vagy a Várhegy barlang- és pincerendszerébe. A gáz- és áramszolgáltatás leállt, ivóvíz sem volt mindenhol. Több mint ötven napba telt, mire a város a szovjetek ellenőrzése alá került. A rejtőzködő lakosság az életveszélyek közt a túlélésért küzdött. Sokan még az ostrom vége, 1945. február 13-a után is a pincékben éltek, ha elveszítették otthonukat vagy a szovjet katonák erőszakoskodásaitól féltek: számukra karácsonytól húsvétig tartott a pokol. 

Nézd meg a kiállítás megnyitójáról készült képgalériát:

Mivel a hivatalos történetírás nem említette a háború borzalmait, az ostrom sokáig feldolgozatlan traumaként nehezedett a társadalomra. 1990-ben, a rendszerváltás után kezdődhetett meg az ostrom történetének nyilvános feldolgozása. 

A Várkapitányság és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös kiállítása a város építészeti örökségének lerombolását és a lakosság szenvedéseit örökíti meg. Célja, hogy a mai generációkat is emlékeztesse a háború borzalmaira. A fotókon látható romok és az újjáépítés első lépései a háborús pusztítás mementói, a naplók és emlékezések visszaidézik a borzalmas időszakot. Az 1944–45-ös ostrom idején a Várnegyed épületei közül több is súlyos, de nem végzetes sérüléseket szenvedett. Ennek ellenére az akkori vezetés ideológiai okokból a teljes vagy részleges bontás mellett döntött. A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a Budavári Palotanegyed épületei ismét azt az arcukat mutassák, amelyet fénykorukban, a 19–20. század fordulóján.

A tárlat során 10 darab szabadon álló, kivilágított installációban, összesen 20 tablófelületen mutatják be, hogyan élték meg a lakosok a légitámadásokat, hogyan próbálták meg eltemetni halottaikat és küzdöttek a túlélésért.