Teljes a csőd Budapesten, most dőlnek ki a csontvázak a szekrényből. Karácsony ismét drámázik, hogy elfogadtassa a fővárosi költségvetés tervezetét az új közgyűléssel…
A tervezett munkavállalói béremelések megvonásával és szokás szerint az alapszolgáltatások veszélybe kerülésével fenyegetőzik Karácsony Gergely. A „csődpolgármester” ezzel presszionálja a fővárosi frakciókat, mondván, ha nem támogatják a 2025-ös költségvetését, akkor leállhat a közösségi közlekedés. A Karácsony-féle fővárosi költségvetés ráadásul egyáltalán nem kalkulálta be a szegényebb önkormányzatokat támogató szolidaritási adó teljes megfizetését. Attól még, hogy a „csődpolgármester” ilyen költségvetéssel él, elfogadható lenne, hogy Magyarország leggazdagabb városa nem fizet meg egy adót? Hiszen mi, átlagemberek sem bújhatunk ki a törvényekben foglalt adók alól, mitől lehetne akkor Karácsony kiváltságos helyzetben?
Elindult a lavina, Karácsony ötévnyi elhibázott gazdálkodása után előállt az aktuális 2025-ös költségvetéssel, amelyet lenyomna a Fővárosi Közgyűlés torkán. Ebben gyakorlatilag egyetlenegy árva fejlesztés szerepel, mégpedig a Flórián téri felüljáró felújítása. A cél jövőre a „csődpolgármester” költségvetése szerint mindössze annyi, hogy a város működőképességét megőrizzék, a 2024-es szinten biztosítsák az alapszolgáltatások működését. Ezt mint ismert, már az elmúlt időszakban is egyfajta hitelből finanszírozták, amely adósságspirálhoz vezetett. Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy ennek dacára nyugodt szívvel osztogatott 100 milliós jutalmakat a csődpolgármester, szintén hitelből…
Karácsony Gergely megint áldozati pózba vágta magát, mint ahogy 5 éven át, és széttárt kezekkel bekalkulálja, hogy nem fizeti meg 2025-ben sem az állami költségvetésen keresztül a szegény településeknek járó szolidaritási adó teljes összegét. Azzal fenyegetőzik, hogy ha megtenné, akkor meg kell vonnia a tervezett munkavállalói béremelést, ami az alapszolgáltatások működtetését – akár a tömegközlekedést is – kockáztatná, amelyre jövőre 169 milliárdot szánna.
A valóságban a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett önkormányzatok az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb anyagi helyzetben vannak, ezért a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nem merülhet fel.
A „csődpolgármester” évről évre eljátssza mindezt, többször riogatott már a BKV leállásával és mutogatott a kormányra amiatt, hogy „szegény az eklézsia”, közben a háttérben fővárosi ingatlanok kiárusítása zajlott, brüsszeli irodát finanszírozott, jutalmakat osztogatott a Gyurcsány-fiókáknak – a cégvezetőknek –, míg a dolgozók keveset keresnek. A kukások például épp emiatt sztrájkoltak korábban. Eszetlen, alig pár fillért jelentő spórolásokat vezetett be a városban – kukák leszerelése, közvilágítás csökkentése –, amely csak gettósodott regnálása óta. Eközben évről évre rekordokat döntögetett a főváros iparűzési adóból befolyt összege. Tavaly például 139 milliárdos plusszal számolhattak Karácsonyék Tarlós utolsó teljes évéhez képest.
Az új Fővárosi Közgyűlésnek mindezzel szembe kell néznie akkor, amikor a 2025-ös évi költségvetésről dönt, mint ahogyan a szolidaritási adó meg nem fizetésének ötletével is. A „csődpolgármesternek” eddig sem sikerült megúsznia a megfizetést, hiába terelte bírósági útra. Mint utóbb kiderült, Karácsony Gergelyt a bírósági végzés szerint ideiglenesen sem illeti meg védelem az adófizetés alól, be kell tartania a törvényeket, és meg kell fizetnie a szegényebb településeket segítő szolidaritási hozzájárulást.
Furcsa is lenne, hiszen ilyen alapon mindenki azt mondhatná az országban, hogy nem fizeti be például az ingatlanadót vagy más kötelező adót, mert sokallja… Ráadásul a szolidaritási adót a szegényebb települések támogatására fordítja az állam. Ha Magyarország leggazdagabb városa kifarolna, joggal háborodhatnának fel a hátrányosabb helyzetű önkormányzatok, amelyek működéséhez kulcsfontosságú ez a támogatás.
Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást a központi költségvetési törvény állapítja meg, amely szerint azon települési önkormányzatoknak kell hozzájárulást fizetniük, amelyeknél az egy lakosra jutó úgynevezett adóerő-képesség magasabb 22 000 forintnál. 2023-ban 724 települési önkormányzatnak kellett összesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnie. Az idén 848 önkormányzattól szednek be hozzájárulást, amiből összesen 310,6 milliárd forint bevételre számít az állam, ez megy a hátrányosabb helyzetű településeknek. A fővárosi szolidaritási hozzájárulás összege az idei képlet alapján a jelenlegi 75,5 milliárdról jövőre 89 milliárdra emelkedik, de a pontos összeg a kormány által benyújtott jövő évi költségvetési törvényből derülhet ki.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre