Találmányát a bányászat és a hadiipar területén is használták és használják a mai napig. A Nobel-díj alapításának is az volt az egyik fő oka, hogy ellensúlyozza a kárt, amit az általa feltalált eszköz okozott.
Alfred Nobel Stockholmban született 1833. október 21-én. Apja gyáros és feltaláló volt, aki az orosz hadiiparnak is dolgozott. Halála után Alfred Nobel folytatta a kísérleteit és 1863-ban fejlesztette ki a robbantó gyutacsot, 1865-ben pedig megalapította a Dinamit Nobel Részvénytársaságot. Vagyis a svéd kémikus és gyáros nem mást talált fel, mint a dinamitot. 1895-ben aztán alapot létesített, amelynek vagyonát a mai napig a Nobel-alapítvány kezeli és éves kamatait minden évben egy fizikai, kémiai, orvostudományi, irodalmi és egy békedíjként ítélik oda azoknak a személyeknek, akik "az emberiségnek a legnagyobb hasznára vannak". Ez a Nobel-díj, amit legutóbb magyarként Karikó Katalin és Krausz Ferenc kapott meg.
Lillian Gertrud Asplund volt a Titanic katasztrófa utolsó túlélője, akinek saját emlékei is voltak a katasztrófáról. Amikor felszállt a Titanicra Lillian még mindössze 5 éves volt, ugyanis 1906-ban született. A történtekről sosem beszélt nagy nyilvánosság előtt, csakúgy mint édesanyja. Egy 1989-ben készült interjúban elmondta azonban, hogyan menekültek meg egy ablakon keresztül, és édesapja hogyan segítette be őt és édesanyját, valamint a testvérét egy csónakba, majd hogyan nézett vissza édesapjára és ott maradt testvéreire, akik nem élték túl a tragédiát.
Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, művelődéstörténész 1941. október 21-én látta meg a napvilágot. Balázs Béla-, Kossuth-díjas, érdemes művész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke. 1960 óta a Pannónia Rajzfilmstúdió, majd Filmvállalat munkatársa, 1965-től önálló filmrendező volt. Rendszeresen készített a tv-ben ismeretterjesztő és művelődéstörténeti sorozatokat. 1981-ben Los Angelesben Minden idők legjobb rajzfilmje díjjal jutalmazták a Fehérlófia című filmjéért, de a János vitézt és a Magyar népmeséket is neki köszönhetjük.
Theora Stephens afro-amerikai fodrásznő volt az, aki 1980-ban ezen a napon megkapta a szabadalmat az árammal működő, kímélő hajsütővasra. Az ő találmánya alapján készülnek ma is a haj göndörítésére és kiegyenesítésére használt sütővasak.
1991-ben a Föld védelméért világméretű kampányt kezdeményezett a Természetvédelmi Világörökség az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a WWF. Azóta pedig október 21-én tartják a Földünkért világnapot, melynek jelszava a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”. A dalai láma ezzel kapcsolatban arra hívta fel az emberek figyelmét, hogy ahhoz, hogy a külső környezet helyzete javuljon, először magunkban kell változást elérnünk.
A koponyeg.hu előrejelzése szerint a reggeli párás idő után a nap további részében túlnyomóan napos, száraz időre számíthatunk. A keleti szél több helyen megélénkül. A hajnali órákban a hőmérséklet általában 0 és 7 fok között mozog, de a szélvédett területeken a levegő fagypont alá is süllyedhet. Napközben a legmagasabb hőmérséklet 13 és 18 fok között alakul.
Azért nevezik Vissza a jövőbe napnak (Back to the Future Day) a rajongók a mai napot, mert a Vissza a jövőbe II. c. filmben ezen a napon érkezik meg 1985-ből Marty McFly és Doki (Dr. Emmett L. Brown) a DeLorean időgéppel.
Nagy Marcell festőművész kiállítása október 21-én délután 17 órakor nyílik meg az Eötvös 10-ben (1067 Budapest, Eötvös u.10.). Nagy Marcell festőművész Budapesten él, ám időnként Debrecenben is alkot. 2009 és 2013 között a Medgyessy Ferenc Gimnázium angol szakos tanulója volt. Később kipróbálta magát a grafikában, végül pedig 2015-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész szakos hallgatója lett. Alkotásai megtalálhatóak külföldi és hazai magángyűjteményekben is.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre