Íme a gazdaságpolitikai akcióterv részletei!

A jövedelmek vásárlóerejének növelése a legfontosabb.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2024.10.22.
lakhatás vásárlóerő Magyar Közlöny jövedelem

A Magyar Közlöny részletesen közli a kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervét, amely három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, a vállalkozások méretének megduplázódása.

(Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

A kormány új, 21 lépésből álló gazdaságpolitikai akcióterve hétfőn este a Magyar Közlönyben is megjelent. A dokumentum bevezetője szerint a világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség ahhoz, hogy Magyarország ebben a helyzetben is sikeres legyen.

A kormány azt állítja, kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés. A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.

Az akcióterv három pilléren nyugszik:

  • jövedelmek vásárlóerejének növelése, 
  • megfizethető lakhatás biztosítása, 
  • a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása. 

A kormány az akcióterv végrehajtása érdekében  egyetért a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez szükséges intézkedésekkel, ezért egyetért:

  1. egy hároméves bérmegállapodás megkötésével a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekkel; 
  2. a Munkáshitel Program kidolgozásával; 
  3. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegének megduplázásával, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;

Egyetért a megfizethető lakhatással kapcsolatos intézkedésekkel, ezért figyelemmel arra, hogy Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát a főváros nem tudja kezelni, ezért a lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány feladatának tekinti, hogy

  1. vizsgálja meg a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételei szigorításának lehetőségét;
  2. vizsgálja meg a lakásbérlet bérleti díjainak és szerződési feltételeinek szabályozását;
  3. vizsgálja meg, hogyan tud segíteni a felsőoktatási intézményeknek abban, hogy megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhelyet biztosítsanak hallgatóik számára; 

az országos lakhatási feltételek fejlesztése érdekében

  1. vizsgálja meg a kormány otthonteremtési programja kiegészítését, a fiatalok számára nyújtható új támogatási formák bevezetésével;
  2. egyetért a Vidéki Otthonfelújítási Program meghirdetésével;
  3. egyetért a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként jóváírt pénzeszköz legfeljebb 50 százalékának erejéig lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
  4. egyetért az önkéntes nyugdíjpénztári tagi egyenleg lakáscélú hitel törlesztésére vagy lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
  5. egyetért a munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás kidolgozásával;
  6. egyetért az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték fenntartásával 2026. december 31-ig; 
  7. egyetért azzal, hogy kezdődjön egyeztetés a bankszektorral évi 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetéséről;

Meghirdeti a Demján Sándor Programot, melynek célja, hogy a hazai vállalkozások mérete megduplázódjon, ezért egyetért

  1. a hazai kis- és középvállalatok nagymértékű tőkefinanszírozási programjának meghirdetésével és lebonyolításával az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. (a továbbiakban: NTH) által, melyet a KAVOSZ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával kell elvégezni; 
  2. az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” kiemelt gazdasági ágazatok számára történő meghirdetésével; 
  3. a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program meghirdetésével; 
  4. a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei ügyfél által fizetendő éves kamatának 3,5 százalékra történő csökkentésével; 
  5. a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank Zrt.) exportösztönző hitelprogramjainak újraindításával; 
  6. a hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének támogatása céljából az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetésével; 
  7. a hazai kkv-szektort érintő európai uniós programok felgyorsításával; 
  8. a kkv-szektor adminisztrációjának csökkentésével, melynek keretében a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltétele enyhítésre kerül.








Top hírek





Hírlevél-feliratkozás