Árvíz: Az együttműködésnek és a felkészültségnek köszönhetően sikerült megvédeni Budapestet

Kisebb kárral ússzuk meg a rekord közeli árvizet, mint 2013-ban. Az árvíz elleni összefogás, a védekezés profi irányítása és a több ezer önkéntes munkája meghozta a gyümölcsét. Idén több politikus is kivette a részét a védekezési munkákból, mint korábban. Budapestet is sikerült újra megvédeni az áradással szemben, a kormány és a főváros közös erőfeszítése is megnyugtató volt a kritikus helyeken, például a Margitszigeten és a Római-parton.

Az idei árvízvédelem sokkal szervezettebb, ezáltal jóval hamarabb és egyes helyeken magasabban készültek el a gátak is, mint 2013-ban. A katasztrófavédelem, a honvédség, ahogy buzgárokat, átfolyásokat tapasztal a már kész védműveknél, azonnal javítja is azokat. A védekezésben részt vevők szintén sokkal olajozottabban működnek együtt, mint 11 éve. 

Idén jóval többen vettek részt az árvízi védekezésben, Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint országosan 6 ezer hivatásos, 4 ezer önkéntes és 15 ezer  tartalékos önkéntes, valamint több ezer tartalékos katona is rendelkezésre állt. A civil önkéntesek jelentkezése koordinált volt, a kijelölt helyszíneken oktatták őket, így szigorú irányítás mellett épülhettek meg a gátak a kritikus területeken, a többi között a fővárosi Margitszigeten, ahol például 500 ezer homokzsákot helyeztek el, vagy a Római-parton. Mint ismert, a budapesti védekezés, akkor került a fővárosi önkormányzat irányítása alá, amikor 2013-ban Tarlós István korábbi főpolgármester átkérte a feladatot. Ettől függetlenül, az állam most is segítséget nyújtott Budapestnek, a Margitsziget védelmi munkáinak esetében például ez az arány egyébként 2/3-ad, 1/3-ad volt, az állam javára. 

Orbán Viktor ugyanakkor maga is kiemelte, hogy ilyen kritikus helyzetben elvárható az együttműködés, és ez még a Karácsony Gergely vezette fővárossal is jól működött. A főváros vízügyes szakembereit szintén felkészültnek nevezte.

Árvíz: 2013-hoz képest sokkal fejlettebb az árvízvédelem

Minden árvíz egyben olyan terheléses próba is, amely megmutatja alkalomról alkalomra, hol vannak olyan szakaszok, ahol fejleszteni kell a védekezést. Magyarország és Budapest, most a 2013 utáni legnagyobb árvízzel nézett szembe, de ma már sokkal fejlettebb a védekezőképesség, mint akkoriban. Ez annak köszönhető, hogy a 2013-as nagy árvíz után a kormány jelentős léptékű árvízvédelmi fejlesztésekről határozott. Több mint 150 milliárd forint értékben zajlottak árvízvédelmi beruházások azóta.

Ennek során elvégezték:

• az árvízvédelmi védvonalak fejlesztését;
• a műtárgyak rekonstrukcióját;
• az új árvízvédelmi funkciók és ellátó létesítmények építését;
• a záportározók építését;
• a mederrendezési beavatkozásokat.

Magyarország megtanulta a védekezést

A dunai ár várhatóan hét közepén vonul le Magyarországon, addig csodálhatjuk a víz erejét. Ezt követően megindul a fertőtlenítő takarítás, majd a menetrend szerinti közlekedés visszaállítása a megszokott módon. Mint ahogyan a miniszterelnök már korábban bejelentette, a kormány Magyarország vis maior keretéből megtéríti az önkormányzatok védekezési költségeit, illetve az önkormányzatok a költségek ötven százalékára előzetesen is nyújthattak be igényt. Orbán Viktor a védekezéssel kapcsolatban már menet közben megfogalmazta, hogy bizakodó a védelmi képességeket tekintve. 

– summázta a miniszterelnök a védelmi munkálatok során. Hozzátette, hogy a védekezés színvonala optimizmusra ad okot és kifejezetten bizakodó az ország árvízvédelmi képességeinek tesztelése ügyében. Ma már látjuk: igaza volt, bár – ahogy fogalmazott – az ár levonulása idején is szükség van éberségre, figyelemre, reagálókészségre...

Nézd meg, hogy tetőzött a Duna Budapestnél: