Világhírű influenszerek 340 millió emberhez vitték el Magyarország jó hírét

A Budapest Influenszer Trip során májusban külföldi és magyar tartalomgyártók posztoltak magyar nevezetességekről, többek között a Halászbástyán, az Operában és  a főváros jó hírű szállodáiban mutatták meg, milyen egyedülálló látványosság Magyarország fővárosa. A különleges kezdeményezés nyomán néhány hét (!) után máris jelentős, 54 százalékos növekedést tapasztaltak az amerikai foglalásokban, míg Japánból húsz nap alatt másfélszer annyi foglalás érkezett, mint korábban. Körülbelül 50 A-listás, 10-15 milliós követőbázissal rendelkező influenszer és youtuber érkezett néhány napra egy budapesti eseménysorozatra a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezésében. 

Köztük volt David Dobrik, az egyik legismertebb youtuber, akinek a két YouTube-csatornáján összesen több mint 25 millió feliratkozója van. Szintén Budapestre érkezett az indiai filmszerepeiről ismert Amy Jackson brit színésznő és modell, akit 13,5 millióan követnek Instagramon, Haley Kalil amerikai topmodell-influenszer (5,6 millió követő), és a 26,4 millió követőt magáénak tudó amerikai humorista-influenszer Hannah Stocking. Nálunk vendégeskedett a TikTokot uraló, ötfős Elevator Boys (akiket a GQ az internet legnagyobb fiúbandájának nevez) három tagja, Luis Freitag, Tim Schaecker és Bene Schulz, a 8,2 millió követős amerikai influenszer, vállalkozó, modell és televíziós személyiség, Olivia Palermo, Jay Alvarrez modell (8,5 millió követő), Karen Wazen Bakhazi (8 millió követő) és Tommy Fury angol ökölvívó is. Budapestről posztolt Devon Rodriguez, aki 8,9 millió követős Instagram-profilján „a legtöbb követővel rendelkező vizuális alkotóként” hirdeti magát. Itt volt még az 1,8 millió követővel rendelkező olasz Valerio Mazzei énekes, Anna-Maria Sieklucka lengyel színésznő, aki a Netflix 365 nap-trilógiájában játszik és 4,3 millió követője van. De szintén a meghívottak között van Johannes Huebl német modell (1,1 millió követő), Enola Bedard kanadai származású influenszer (2,7 millió követő) és Marta Sierra spanyol influenszer, aki 2022-ben szerepelt a spanyol Forbes legjobb divatinfluenszereinek listáján.

A nemzetközi méretekben is példátlan akció hátteréről Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke nyilatkozott a Mandinernek, miután baloldali politikusok és a balodali média „nekiesett” a gyors sikereket hozó akciónak.

„Magyarországon  a turizmus adja a GDP nagyjából 13-14 százalékát, 400 ezer embernek biztosít munkát, több tízezer kis- és középvállalkozás dolgozik a területen. Az ügynökég feladata az, hogy promotálja és megpróbálja minél több embernek eljuttatni az üzenetet, hogy gyere ebbe az országba, utazz hozzánk, lakj a szállodáinkban, étkezz az éttermeinkben, menj el a programjainkra, vegyél részt egy koncerten. Alapvetően a turisztikai ügynökségnek a fő feladata minden országban, hazánkban is az adott országnak, a külföldi és belföldi promóciónak az elvégzése. Tehát minél több és minél jobban költő turistát kell nekünk Magyarországra hoznunk. Az a lényeg, hogy legyen egy kép a világban Magyarországról, ami arra ösztökéli a különböző utazásokban gondolkodó állampolgárokat, hogy inkább ide jöjjenek és ne máshova, vagy konkrétan egyes helyszíneket, szolgáltatásokat kell promotálni azért, hogy ugyanez a cél teljesüljön” – mondta el Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke a Mandiner YouTube-csatornájára feltöltött videóban. Majd kifejtette:
„Magyarországi imázst építünk, de az elsődleges dolgunk, ha le kell egyszerűsíteni, el kell adnunk az országot, hiszen eladjuk az országot, jönnek a turisták, bevétele van a szolgáltatóknak, adót fizetnek a költségvetésbe, és mi abból végezzük a promóciós tevékenységünket. Nagyon egyszerűen működünk egyébként, minden turisztikai szolgáltatónak kell fizetnie négyszázalékos adót, és az a mi pénzünk. Ha jól dolgozunk, sok pénzünk van, ha nem, akkor jóval kevesebb, hiszen együtt mozgunk a szakmával. Ennek a pénznek egy jelentős részét, minden évben nagyjából 20-25 milliárd forintot arra költünk, hogy részben belföldön, részben külföldön promotáljuk Magyarországot. És az az érdekesség, hogy tulajdonképpen megváltozott jelentősen a nyolc év alatt, hogy hogyan kell eladni az országot. Különböző generációk másképpen reagálnak, másképpen utaznak. Tehát gyakorlatilag mi vegyesen üzenünk az idősebb generációnak, középkorúaknak, fiataloknak, és próbáljuk őket rávenni arra, hogy Európából, meg a világ különböző országaiból Magyarországra jöjjenek.”

„Készítettünk egy rendszert, ezt NTAK-nak hívjuk, Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ. Mára 45 ezer darab szálláshely be van kötve hozzánk online. Gyakorlatilag a szobámba jövet minden reggel látom, hogy előző nap hogyan dolgoztunk. Tehát minden turisztikai szolgáltató szoftvere automatikusan beküldi hozzánk az előző napi vendégnek az életkorát, a nemét, a küldő országát, a küldő városát, mikor foglalt, mikor csekkolt be, mikor csekkolt ki, mennyit költött SZÉP-kártyával, bankkártyával, vagy éppen készpénzben, mennyibe került a wellness-szolgáltatása, mit evett és mennyiért. Gyakorlatilag adatlapon dolgozunk. A Covid annyiban volt nekünk is rossz, mert a koronavírus-járvány időszakában indult a szoftverünk. Ezt nem tudtuk még akkor, hogy Covid lesz. Tehát a bázis évünk eléggé rosszul alakult. De mi úgy működünk, hogy 40 ezer darab szálláshely napi szinten riportol, és most már több mint 9700 darab vendéglátóhely is napi szinten riportol, és több mint ezer attrakció.”

„Január elsejétől kötelező a szoftver használata, de az nagyon fontos mind a szálláshelyeknél, mind a vendéglátásban. Úgy képzeljük el, hogy a többségnek van egy szoftvere, egy használatban lévő szoftvere. A szálláshelyeknél huszon-egynéhány, a vendéglátásban száz fölötti. Ezek piaci szoftverek, és mi annyit csinálunk, hogy interfészezünk, illetve a szoftver meg a saját szoftverünk között, tehát mi nem adatokat gyűjtünk, hanem az általuk használt szoftverből kérünk információkat. Ami óriási előny, hogy automatikusan kijön. Tehát nem kell várnom. Hadd mondjak egy egyszerű példát! Mindig mennek a számháborúk, hogy hányan voltak a rendezvényen. Mi megnéztük a Szent István-napi tűzijátékot, mi azt láttuk, aztán el is mondtuk akkor, hogy a tavalyi évben 350 ezer darab olyan vidéki mobiltelefon volt a Duna-parton, amelyik egy héttel korábban nem volt ott. Ezek legalább egzakt számok. Tehát az, hogy a mobilcella-információkból le lehet szűrni, hogy az emberek hol vannak. Tudjuk azt – ez elég sajnálatos –, hogy a budai Várban 45 percig van fönn egy átlagos külföldi mobiltelefon. Ez nem sok.”

„Ha nincs vendég, mindenki mondta, hogy persze jó turisztikai ügynökség, de miből éljünk? A tavalyi évben sikerült végre elérnünk azt, hogy a koronavírus-járvány előtti számokat a magyar turizmus meghaladta. Nem sokkal, azt hiszem 141 ezer ember, tehát egy picivel, de meghaladtuk. És most jön az a pont, ez az év már az, amikor dinamikusan kell növekednünk. Az első hat hónap nem teljesen telt, mivel az utolsó napok egyike van, tehát nekem június közepéig vannak a fejemben a számok. Az látszik, hogy az első öt és fél hónapban 20 százalék feltűnő növekedés van a magyar turizmusban. Ez egy elég jó nagy szám, hiszen tavaly elértük a Covid-járvány előtti időszakot, és most kell nagyon gyorsan meghaladnunk.”

Arra a kérdésre, hogy ezt mennyire bírja el a magyar turizmus és hogy egyébként a szolgáltatóknak praktikusan van-e elég szállodai szobájuk és éttermeik Magyarországon, hogy ezt a növekményt kiszolgálja, Guller Zoltán ezt válaszolta:

„Budapesten érdekes folyamatok indultak el, hogy az airbnb-lakások száma, szobaszám meghaladta a szállodai szobaszámot, és tulajdonképpen ezt a növekedést, ami 20 százalék feletti, azt úgy képzelje el, hogy mondjuk a 34 százalékkal nőtt talán az Olaszországból jövő repülőgépek frekvenciaszáma, és 33 százalékkal több olasz turistát látunk. Szóval eléggé összekombinálnak a dolgok. Ez a nagy tömeg most alapvetően az airbnbs lakásokat kereste föl. A szállodai szegmensben látunk főleg három csillagban némi csökkenést, 4-5 csillag emelkedik, az airbnb pedig egyszerűen kirobban” – magyarázta Guller. 

A Budapesten megforduló influenszerek Guller szerint inkább tartalomgyártók, médiatartalmat gyártanak. „Ők számomra megdöbbentő profizmussal képesek arra, hogy az Instagramon, vagy a Facebookon, vagy a TikTokon, az utóbbi az első, meg a hármas ebből kiemelkedő jelentőségű, olyan tartalmakat állítsanak elő villámgyorsan, amit több millió ember megnéz” – idézi a Magyar Turisztikai Ügynökség elnökének szavait a Ripost.