Nem küldünk sem embert, sem fegyvert egy ukrajnai NATO-akcióba

Fontos tárgyalásra került sor szerda délelőtt a karmelita kolostorban. Orbán Viktor miniszterelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt fogadta, akivel kétoldalú megbeszélést folytattak. A tárgyalás után a felek sajtótájékoztatón informálták az embereket és a sajtót az eredményekről. 

Nem mennek magyar katonák az ukrán frontra

A megbeszélések legfontosabb témája az orosz–ukrán háború volt. Közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától. Arra a kérdésre, hogyan lehet ebből a háborús helyzetből a legrövidebb úton eljutni a békéhez, más válaszokat ad Magyarország és más válaszokat adnak a többiek. 

– jelentette ki Orbán Viktor. Stoltenberg ezután azzal folytatta:

„Orbán úr egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO-erőfeszítésekben, és én ezt az álláspontot elfogadom. És örülök annak, hogy a mai napon miniszterelnök úrral sikerült megállapodnunk arról, hogy Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől, magyar katonai személyek nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak ezekre fel.”

A teljes sajtótájékoztató itt nézhető vissza:

Háborús pszichózis van a nyugati vezetők körében

Brüsszelben, Párizsban, Berlinben, Helsinkiben és Varsóban is arról megy a politikai párbeszéd, hogy miként lehetne az orosz–ukrán háborúban az ukránokat további harcra ösztönözni, ami a háború kiterjedéséhez vezethet. Ahelyett, hogy a béke lebegne a vezető politikusok szeme előtt, mindenki azt szajkózza, hogy még több pénzt, fegyvert és egyesek szerint már katonákat is Ukrajnába kell küldeni. 

Emmanuel Macron francia elnök például február óta arról beszél, hogy a NATO-ban valós lehetőségként kezelik a nyugati katonák Ukrajnába küldését. Pár nappal ezt követően Prágába látogatott, ahol még egyszer megerősítette álláspontját: 

Vlagyimir Putyin az orosz nemzetnek címzett beszédében reagált a francia elnök szavaira. Putyin úgy fogalmazott, hogy egy ilyen gesztusra úgy tekintenének, mint Oroszország megtámadására.

Németországban is nagy vita van arról, hogy küldjenek-e Ukrajnába nagy hatótávolságú cirkálórakétákat vagy sem. A kancellár jelezte, hogy erre nem fog sor kerülni, ám egy lehallgatott titkos beszélgetésen a német légierő négy magas rangú tisztje arról beszélget, hogy Kijev miként használhatná a Taurus nagy hatótávolságú cirkálórakétákat az orosz erők ellen. A tisztek azt is megjegyzik, hogy nem értik, a kancellár miért ellenzi a rakéták küldését, amikor azokkal akár hidakat is fel lehetne robbantani. 

Magyarország a béke pártján áll

Az egész világon egyedülállóként Magyarországon több százezer ember vonult fel a békéért június elején. A Békemeneten beszédet mondott Orbán Viktor is, aki akkor is megerősítette, hogy a június 9-ei választások tétje nem kevesebb, mint hogy Magyarország belesodródik-e a háborúba vagy sem. 

A magyar emberek a múlt vasárnapi voksoláson a béke mellett tették le a voksukat, összesen több mint kétmillió szavazatot kaptak a békepárti kormánypártok, ami óriási megerősítésnek számít. Ennyi szavazat még soha nem érkezett egyetlen pártra sem a hazai európai parlamenti választások történetében. 

Az emberek döntésének helyességét pedig a szerda reggeli tárgyalások eredményei megerősítették. Míg a választások után Franciaországban és Németországban politikai káosz alakult ki, addig idehaza a békét képviselő kormány magabiztos támogatottsággal tud kiállni az álláspontja mellett. Ennek köszönhető az, hogy