Történelmi jelentőségű választás lesz június 9-én: eldőlhet a háború vagy béke kérdése

Magyarország békéjének és a magyar emberek életének védelme a tét, erről fognak szavazni a magyarok a közelgő EP-választáson. Ezért fontos, hogy minden békepárti ember részt vegyen rajta.



Megosztás
Szerző: E. ZS.
Létrehozva: 2024.05.31.
Ukrajna Szijjártó Péter Háború Ukrajnában Magyarország fegyver

Durvára fordult a háborús pszichózis Brüsszelben, a magyar kormány azonban elutasít minden olyan kezdeményezést, ami a háború eszkalációjához vezethet. Szóba került már a kötelező európai sorkatonaság, a közös hadsereg, közös atombomba és európai katonák Ukrajnába küldése is. A legfőbb feladat ma az, hogy meg kell védenünk a békét, ennek pedig egyetlen módja van. Mutatjuk.

Szijjártó Péter
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a nyugat-európai vezetők minden korábbinál durvább világháborúba sodorhatják Európát Fotó: Facebook

Benne vagyunk egy olyan folyamatban, amiről lehet, hogy tíz év múlva azt fogják mondani, hogy ez már a harmadik világháború előeseményeihez tartozott” – mondta a napokban Orbán Viktor miniszterelnök, a nyugati vezetők meggondolatlan és rendkívül veszélyes kijelentéseire reagálva. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszelben például pozitívan beszélnek arról a kezdeményezésről, hogy NATO-tagországok lőjék le Ukrajna területe fölött az orosz rakétákat, de az atomháborúval való fenyegetőzéstől sem riad vissza Brüsszel. A külügyminiszter figyelmeztetett: „az ilyen őrült ötleteknek háborús időszakban igen tragikus következményei lehetnek”. 

Világháborús előkészületeket indított el a NATO. Stoltenberg ezt szelíden megelőzésnek nevezi 
Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Már nincs elég ember Ukrajnában

Több százezer katona viszonylag rövid idő alatt biztosítható. És természetesen ott lehet őket bevetni, ahol szükség van rájuk” – ezt már a NATO főtitkára hangoztatta a napokban. Jens Stoltenberg elárulta, hogy miután már nincs elég ember Ukrajnában, bevetésre alkalmas erőket szerveznek. Különböző nemzetiségű katonákból akarnak Ukrajnába szervezni úgynevezett gyorsreagálású hadtestet, azaz szélsőségesen agresszív fokozatra kapcsolták a világháborús készülődést, amit a NATO-főtitkár bagatellizálva csak megelőzésnek nevez.

Kötelező EU-s sorkatonaság, irány a háború?

Brüsszel jelenleg nem az európaiak érdekét nézi, nem állampolgárainak életét tartja elsődlegesnek. Ilyenformán a nyugati vezetők egyre őrültebb ötletekkel állnak elő. Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök emlegette először, hogy katonákat kellene küldeni a frontra, és ezt természetesen véghez is szeretné vinni. Az őrület végigsöpört a tagállamokon, Manfred Weber német politikus, az Európai Néppárt vezetője már európai dimenzióban akar kötelező sorkatonaságot, mi több, a német politikusok a hadkötelezettséget már a nőkre is ki akarják terjeszteni, mondván: így igazságos... Brüsszel elindította a kampányt. Magyarország mindezt visszautasítja:

Mi nem akarunk látni magyar embereket az ukrán–orosz háború frontvonalában és mi nem akarjuk, hogy a magyar fiatalokat elvigyék Ukrajnába, mert ez nem a mi háborúnk, ehhez a háborúhoz nekünk semmi közünk 

– hangsúlyozta Szijjártó Péter külügyminiszter.  Biztosította a magyarokat arról, hogy amíg a jelenlegi kormány vezeti az országot, magyar embereket nem vezényelhetnek az ukrán frontra. 

Nem akarjuk és nem is fogjuk engedni, hogy magyar fiatalokat elvigyenek az ukránok és az oroszok háborújába

– jelentette ki.

Béke vagy háború: erről döntünk a június 9-ei 
EP-választáson

Orbán Viktor mindig meg tudta védeni a magyar érdeket, a kihívások sora pedig hosszú: Covid, bevándorlás, gazdasági válság, háború, szankciók, energiaválság... A miniszterelnök most akkor tudja megvédeni Magyarország békéjét és biztonságát, hogyha mellette voksolnak a magyarok a közelgő EP-választásokon. Menczer Tamás szerint a jó hír az, hogy van lehetőségünk dönteni a saját sorsunkról. 

Legyünk ott minél többen június 1-jén a békemeneten, aztán majd 9-én a szavazáson, mutassuk meg az erőnket és védjük meg Magyarország békéjét és biztonságát

– jelentette ki a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.

 

Magyar Péter a háborút támogatja, cserébe a jó pozíciókért

Magyar Péter kijelentette, hogy a választások után csatlakozik a háborúpárti Európai Néppárthoz
 Fotó: Koszticsák Szilárd

Magyar Péter az EP-választások után, a választásokat követően azonnal tárgyalásokat indítana Manfred Weberrel. A baloldal új „üdvöskéje” állítása szerint azért a Néppárthoz csatlakoznak, mert így fontos pozíciókat szerezhet a Tisza Párt leendő uniós képviselőinek. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy Magyar igent mond Ukrajna támogatására és a háború folytatására. A Néppárt elnöke, az atomfegyverkezést is tervező Weber, már április végén megüzente Magyarnak Péternek, hogy az ukránpártiság a csatlakozási feltétel...

A baloldal a háború pártján áll

A baloldal eltitkolná háborúpártiságát, de akik pénzelik őket, azok mind a háború pártján állnak. Már a háború kitörésekor egyértelművé vált, hogy a baloldal belesodorná az országot a háborúba, a brüsszeli és az amerikai támogatóik elvárása szerint, már a kezdetektől fegyverszállításokat sürgetett, sőt kész volt akár magyar katonákat is kiküldeni Ukrajnába.

  • Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjeként kijelentette, hogy ha a NATO úgy dönt, akkor akár katonai támogatást is nyújtana az ukránoknak. 
  • Gyurcsány Ferenc egyenesen „pocsék embernek”, „sz*r alaknak” nevezte azokat a magyarokat, akik nem hajlandók meghalni Ukrajnáért.
  • Cseh Katalin európai parlamenti képviselő így nyilatkozott közösségi oldalán: „Egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának azzal, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amelyekkel meg tudják vívni ezt a háborút.” 
  • Fekete-Győr András úgy fogalmazott, „először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára”.
  • Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke bejegyzésében, ezt írta: „A béke, a biztonság és az igazság érdekében itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország is megkezdje a direkt fegyverszállításokat.” 

„Semmi értelmét nem látom, hogy egy olyan csatában elveszítsem az életemet, ami nem is rólunk szól”

A Ripost megkérdezte a magyarokat, mit szólnának, ha Ukrajnába vezényelnék őket harcolni. A fővárosiak döntő többsége elzárkózik a háborús agressziótól, ráadásul úgy vélik, hogy csak a saját országukért kockáztatnák az életüket, mások háborújában nem. 

Összegyűjtöttük a legérdekesebb válaszokat:

„Több fiam is van, egyiket sem szeretném látni külföldön azért, hogy bárkiért is meghaljon” – reagálta Edina.

Ha úgy alakulna, én el is hagynám az országot. Semmi értelmét nem látom, hogy egy olyan csatában elveszítsem az életemet, ami nem is rólunk szól” – mondta Márk.

Nem szeretnék menni, mert nem a saját országomért harcolnék” – fejtette ki véleményét Emil.

„Természetesen nem értenék vele egyet, gyűlölöm a háborút, gyűlölöm az erőszakot” – mondta Gabriella.

Hogyha valaki annyira nagy lendülettel indul bele egy ilyen háborúba, szerintem az nagyot koppan” – válaszolta Ferenc.

Nyilván, hogyha a mi országunk szerepelne ott vagy venne részt, akkor mennék, de amúgy nem érzem magaménak” – vallja Gábor.

Ez nem a mi háborúnk, harcoljon az, akinek muszáj” – felelte munkatársunk kérdésére Patrik

A Európában uralkodó háborús pszichózisról készült videót itt tudod megnézni:

 

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás