A háborút erőltetik Brüsszelben, a Fidesz a béke hangján beszél.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen sürgette az uniós szintű közös hadi beszerzéseket Ukrajna számára. Egyúttal üdvözölte, hogy a nemzeti védelmi költségvetések máris húsz százalékkal emelkedtek a tavalyi évhez képest. A NATO pedig nemrég jelentette be, hogy várakozásai szerint idén 18 tagja fogja túllépni a kétszázalékos védelmi célt, szemben az egy évtizeddel ezelőtti mindössze három taggal.
Magyarország tíz éve, 2014-ben mindössze a GDP 0,9 százalékát fordította a védelmi kiadásokra, mára ez a szám 2,4 százalékra nőtt (meghaladva a NATO által elvárt két százalékot). Ezzel Magyarországon a legmagasabbak között van a honvédelmi kiadások aránya a nemzeti össztermékhez képest.
Az Európai Bizottság elnöke több bejelentést, előrejelzést is tett a jövőre nézve:
Ursula von der Leyen felszólalása a konzervatív képviselők tetszését nem kifejezetten nyerte el.
Nicola Procaccini, az Európai Konzervatívok és Reformerek társelnöke arra próbálta felhívni az elnök figyelmét, hogy az EU érdekei nem mindig egyenlők a tengerentúli hatalom érdekeivel, ennek ellenére az olasz jobboldal nevében megerősítette, hogy régóta támogatják az európai hadsereg ötletét.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke a béke hangját vitte a terembe.
Európának stabilitásra, békére és prosperitásra van szüksége. Ezért támogatjuk a közös védelem politikát, valamint az európai védelmi ipar megerősítését elősegítő kezdeményezéseket, és az uniós elnökségünk alatt, a magyar elnökség alatt is ez prioritásunk lesz
– tájékoztatta a plénumot a képviselő.
Gál Kinga sajnálatosnak nevezte, hogy a vitatott kétéves jelentés ideológiai alapokon készült, ahelyett, hogy az unió versenyképességének romlását próbálná visszafordítani. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte a jelentésbe becsempészett, Magyarországot elítélő gondolatokat, mivel Magyarország elítéli az orosz agressziót, erején felül segíti az ukrajnai menekülteket és a béke pártján áll.
A vitán ugyanis nemcsak egy témát beszéltek meg, hanem a 2023-ra vonatkozó közös kül-, biztonság- és védelempolitikáról szóló kétéves jelentést is áttekintették. A jelentés olyan kifejezéseket is tartalmaz, amelyek szerint a tagállamok aggodalmukat fejezik ki vagy erősen elítélik Magyarország álláspontját bizonyos kérdésekben – olasható a Riposton.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre