Csontvázak ezrei fekszenek a híres budapesti tér alatt

Fővárosi cikksorozatában ezúttal a Kolosy térre látogatott a life.hu. A Római Birodalom katonai tábora és az azt körülvevő település egy ősi útvonal mellé épült, ami körülbelül a mai Bécsi út nyomvonalán haladt.

A rómaiak erődítményeinek falait-romjait később a honfoglalók is használták szálláshelyként, majd Óbuda a középkorban a mindenkori magyar királyné birtoka és egyházi központ lett. 

Buda és Óbuda között feküdt egy önálló település: Szentjakabfalva a mai Kolosy tér környékén. A település a török hódítás idején néptelenedett el, és a 18. században német telepesek érkezésével éledt újjá Újlak néven.

A mai Kolosy teret 1702-ben említik először történelmi források Markt Platz, azaz Piac tér néven. Újlak népessége olyan gyorsan nőtt, hogy szükség lett egy nagyobb templomra is, ami a 18. század közepén épült meg.

Újlak és Óbuda a 19. században már teljesen egybeépült, 1873-ban Újlakot is Óbudához csatolták, majd a kettőt együtt pedig a megszülető Budapest részévé tették.

Az 1800-as évek második felében a mai Kolosy téren állt az akkori Buda egyik legnagyobb épülete, a Lujza gőzmalom, ami a tér névadója is lett a század végére. A Lujza térből pedig 1900-ban lett végleg Kolosy a tér neve.