Tudtad, hogy Budapestnek is volt kilenclyukú hídja? – Galéria

A főváros történelme számos érdekességgel szolgál, nemrég számoltunk be arról, hogy egykoron Európa legnagyobb vigalmi negyede Újbudán működött, majd a Corvinus Egyetem campusának, fő épületének történetéről írtunk, ami nemcsak vámpalotaként üzemelt, de egyben vasútállomásként is működött. Ezúttal a Kossuth híd fővárosi történetét mutatjuk be, amit lényegében a kényszer szült, hiszen a második világháború után egy ép hídja sem maradt Budapestnek, ám szükség volt legalább egyre, hogy biztosítsák a két part közötti kapcsolatot. Több kényszermegoldás is született, a kishajóközlekedés mellett pontonhidakat emeltek a Dunán. Ezek közül az egyiket, ami az Erzsébet híd romjainál állt Böskének, vagy Mancinak nevezték az emberek. Azonban azt már ezek elkészülte előtt tudták, hogy szükség lesz egy jobb, tartósabb, hosszú távon működő hídra. 

„Fél-állandó” híd 

A Batthyány tér és Kossuth tér közötti részt választották ki az úgynevezett „fél-állandó” híd helyéül, mert mindkét oldalon könnyen ki lehetett alakítani a hídfőket és meder is alkalmas volt a pillérek elhelyezésére. Nyolc vasbeton pillért helyeztek el, ezzel jött létre a budapesti kilenclyukú híd, amit Mistéth Endre és Hilvert Elek terveztek. Ez volt Magyarországon az első hegesztett főtartójú híd, amihez a vasanyagot olajkutakból, kiemelt hídroncsokból és összedőlt házakból szerezték, a faanyag dunai fürdők elbontásából származott. Végül a gyalogosforgalom számára 1946. január 15-én, a gépjárműveknek pedig január 18-án nyitották meg a hidat, ami a háború utáni újrakezdés jelképévé vált. 

Nem tűnt el, csak újrahasznosult 

A hídról tudni lehetett, hogy nem lesz örökéletű, ám így is sokáig szolgálta a fővárost. Ahogy elkezdték újjáépíteni a fővárost és annak hídjait egyre kevésbé volt szükség a Kossuth hídra, amin előbb a járműforgalmat, majd 1957-ben a gyalogosforgalmat is beszüntették. A bontását 1960. március 17-én kezdték meg, az építmény elemei számos módon és helyen hasznosultak. A keszonokat Kulcsnál partvédművekbe építették be őket, a vasszerkezetből Kimlén és Feketeerdőn építettek hidat, míg a szegedi Dóm téren ebből készítették a szabadtéri játékok nézőterét. Az egykori Kossuth hidat mind a budai és a pesti oldalon is emlékkő jelzi. 

A képre kattintva megnyílik egy fotógaléria!