Óriási vigalmi negyed működött egykor Újbudán – Galéria

Képeslapok hirdették a 1800-as évek végén a budapesti Konstantinápolyt, ami valóban kísértetiesen hasonlított a korábbi török fővárosra. A minden nemében egyedülálló épületegyüttes a Szabadság híd és Rákóczi híd közötti területen húzódott. Ezt a területet sokan és sokféle módon akarták hasznosítani mielőtt a vigalmi negyed felépült, ám ezek sikertelen próbálkozások voltak. Végül a korabeli éjszakai élet császára, Somossy Károly álma, terve valósulhatott meg, aki uzsorásoktól kapott hitelekből építette fel a nagyszabású szórakozónegyedet. 

Hajóval a buliba  

Ha pontosan szeretnék tudni, hol is helyezkedett el a Lágymányosi tó és az azon, illetve annak partján felépített szórakozóközpont, akkor a XI. kerület térképére nézve ezt a Budafoki út, Zenta utca, illetve Duna-part és vasúti töltés közötti területen képzeljük el, nagyjából ott, ahol napjainkban a Műegyetem és annak épületei helyezkednek el. A Konstantinápoly Budapesten elnevezés és a kinézet elsősorban annak volt köszönhető, hogy ennek a városnak a neve egyet jelentett akkoriban a mesés és egzotikus kelettel. Ennek megfelelően a budai negyed sem nélkülözte a pompát és a luxust, ahol egyszerre akár 40 ezer ember is szórakozhatott. Az sem jelentett gondot, hogy ez a városrész akkoriban távol volt a központtól, ezt speciális omnibuszokkal és hajójáratokkal oldották meg. A hajók a Fővám térről és az Eskü térről (mai Március 15. tér) ötpercenként indultak, a járműveket a Dunagőzhajózási Társaság biztosította menetrendszerűen közlekedő hajóival, a jegyárak öt, illetve hét krajcárba kerültek. 

Luxus a köbön  

Mindenfajta szórakozás megtalálható volt a negyedben, kávézók, éttermek és színház is várta a vendégeket. Egy híd is épült a tó közepén, de a legnagyobb látványosság az isztambuli Hagia Sophia dzsámi pontos díszletmása volt. A szórakozást nemcsak a hazai zenei és színházi élet művészei adták, felléptek osztrák, német, olasz és francia társulatok is. 

Fél évig tartott a budai csoda 

Hiába volt minden igényt kielégítő és minden képzeletet felülmúló a látvány és a szolgáltatások színvonala, gyors véget ért a vigalmi negyed pályafutása. A fő problémát a folyamatos rossz időjárás és a gyakran napjainkban is elviselhetetlen szúnyoginváziók okozták, ez pedig távol tartotta a mulatni vágyókat. A gigavállalkozás a nyitás után alig fél évvel csődbe ment. A céget hivatalosan 1896. október 1-én számolta fel Ney Aladár királyi ítélőtáblai bíró. Somossy rövid időn belül véglegesen tönkrement. 1902. szeptember 19-én teljesen elszegényedve halt meg.