Magyar fejlesztésű holdjáró járt először a Holdon

Ezen a napon tette meg a magyar fejlesztésű holdjáró az első útját

1972. december 19-én vezették először a Pavlics Ferenc vezetésével fejlesztett holdjárót a Hold felszínén, amit 1971-ben, az Apollo–15 űrhajóval bocsátott fel a NASA. A holdautót Dave Scott űrhajós vezette. Összesen három utat tettek meg vele mintegy 27,8 kilométer hosszan, és 77 kiló kőzetet is gyűjtöttek a segítségéve. Később az Apollo–16 holdjárójával 27, az Apollo–17 holdjárójával pedig 36 kilométert mentek a Holdon. Ezek voltak a világ legdrágább autói, főleg, hogy csak három napig működtek. A holdautókból négy darab készült, közülük három ma is a Holdon van, a negyediket pedig a washingtoni Smithsonian Múzeumban állították ki.

Mit tudott Pavlics holdjárója?

A Lunar Roving Vehicle (LRV) kidolgozásánál figyelembe vették a –160 és +125 fok közti hőingadozást, ezért a kerekek titánacélból készültek. A 3 m hosszú, 2 m széles kocsit összehajtva helyezték el a holdkomp alján. A súlya 200 kg volt. A jármű a Holdon kifordult a kompból, és „kicsomagolta” magát, ami 15 percig tartott. A jármű sebessége 16 km/h volt. A kocsi 30 fokos emelkedőn is fel tudott kapaszkodni, a tájékozódást pedig egy giroszkópos navigációs berendezés segítette – olvasható a Magyar Szabadalmi Hivatal archívumában.

December 19-én szabadalmaztatták a atomreaktort is, „természetesen” egy magyar

Szilárd Leó és Enrico Fermi 1944. december 19-én nyújtotta be az atomreaktorra vonatkozó szabadalmi bejelentését az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalában. Szilárd 1940-ben írta le az inhomogén térbeli elrendezésű urán-grafit reaktorrendszert. 1942. december 2-án Fermi, Szilárd és munkatársai bemutatták az első nukleáris láncreakciót a Chicagói Egyetemen, a Stagg Field-i rögbi-stadion egyik lelátója alatt épült grafit reaktorblokkban. Végül 1944-ben pedig benyújtották a szabadalmukat, amit 1955. május 17-én meg is kaptak, amit aztán az USA kormánya jelképes 1 dollárért vett meg tőlük.

Ő bizonyította be, hogy létezik az ózonréteg

Thomas Andrews ír kémikus volt az ózon létezésének bizonyítója, aki 1813. december 19-én született. Először neki sikerült bebizonyítania, hogy az ózon a légköri oxigén egyik megjelenési formája, ami pajzsot képez a Föld körül az élőlényekre káros ibolyántúli (UV) sugárzás ellen, mely jelentős károkat okozna a növény- és állatvilágban, az embernél pedig többek között bőrrákot, vakságot vagy immungyengeséget okozhat.

128 éve alakult meg a Magyar Olimpiai Bizottság

Az 1881-ben létrejött Magyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete után a Magyar Olimpiai Bizottság a második legidősebb hazai társadalmi egyesület, amely a Francia, a Görög, az Amerikai, a Német és az Ausztrál Olimpiai Bizottság után hatodiknak alakult meg 1895. december 19-én. Az Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság megalakulásában Kemény Ferenc, egri reáliskolai igazgató örökké elévülhetetlen érdemeket szerzett. A MOB első elnöke Berzeviczy Albert volt.

Napos, kissé felhős lesz az idő

A köpönyeg.hu előrejelzése szerint az ország nagy részén erősen felhős, párás, néhol tartósan ködös idő valószínű és szitálás, ködszitálás is előfordulhat. A csúcshőmérséklet 2 és 10 fok között alakul. Budapesten ehhez képest kissé felhős, de napos lesz az idő, viszont a szél 15 km/h-val fog fújni, a hőmérséklet pedig nem fog 8 fok felé menni.

Fenyőfa- és szaloncukorosztás lesz Ferencvárosban

A ferencvárosi önkormányzat támogatásával idén is várják a rászorulókat a hagyományos évi fenyőfa- és szaloncukorosztásra 2023. december 19-én, kedden 16 és 18 óra között a Ferencvárosi Művelődési Központ hátsó udvarán (bejárat az Óbester utca felől). Összesen 200 db fenyőfa és 200 db 500 grammos szaloncukorcsomag kerül kiosztásra a rászoruló ferencvárosiaknak. Az ajándék átvételének feltétele a IX. kerületi lakcímkártya.

Reggeltől estig látogatható a Neked írom a dalt című kiállítás

A Magyar Zene Házában december 19-én reggel 10:00–18:00-ig megtekinthető kiállítás a magyar populáris zene hőskoráról és társadalmi hatásairól szól 1957-től a rendszerváltozásig. A Zene Háza poptörténeti időszaki tárlata nyolc tematikus térben mesél játékosan, izgalmasan a hazai popzene legendáiról. Meglepő technikai megoldásokkal kalauzolja a közönséget a magyar popzene első bő három évtizedén át társadalmi, politikai és szociológiai kitekintéssel, közel ezer négyzetméteren. A kiállítás meghosszabbított nyitvatartással, január 21-ig várja a látogatókat!