Lázár János: Új millenniumi városközpontot hozunk létre Budapesten

Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn sajtótájékoztatót tartott a rákosrendezői ingatlanfejlesztéssel kapcsolatban. Mint mondta, a kormány célja, hogy Budapest újra fejlődjön, szükség van a magyar erőforrások mozgósítására. 

„A kormány áttekintette Budapest és a kormány kapcsolatát, számos tanulságot vontak le. Amióta Magyarország csatlakozott az EU-hoz, Budapest fejlődött a legtöbbet. A budapesti egy főre eső GDP elérte az EU-s átlag 156%-át. Mindig felmerül a kérdés, hogy a jövő városának építésében vajon milyen mértékben lehet az adófizetők pénzét felhasználni. Az országnak szüksége van egy világszínvonalú fővárosra. Amikor a kormány átnézte a főváros helyzetét, akkor azt tűzte ki célul, hogy létrejöjjön egy új városközpont. Budapest további fejlődésére is szükség van.”

Hangsúlyozta, hogy az állami vasút tulajdonában van egy 30 éve kihasználatlan terület, amelyet évek óta illegális szemétlerakónak használnak. Mindez Rákosrendező, amelyet rehabilitálni akarnak, majd a megtisztítás után itt épülhetne egy új millenniumi városközpont, mintegy meghosszabbítva az Andrássy utat.

„Csak olyat építhetünk, ami a budapestiek számára elfogadható, meg kell nyernünk a főváros, a kerületek és a budapestiek támogatását.”

A miniszterelnök elvárásokat fogalmazott meg: Budapesten középszerű nem épülhet. Második pont: magyar építészetnek kell lennie. Harmadik pont: az elsődleges a közösségi cél, másodlagos lehet csak a magánérdekek – vasúti közlekedés, gyalogos-, autós- és kerékpáros-forgalom és zöldövezet.

A területet 2 részre osztanák: egy részen lenne a magyar kötöttpályás közlekedés, emellett 900 ezer négyzetméter hasznosítása elkezdődhet – 60-65 hektárt beépítenének, 250-300 ezer négyzetméteren közparkot hoznának létre. 

Menetrend: magántőke bevonására van szükség, államközi szerződés van előkészítés alatt, 5 milliárd eurós beruházásra lesz lehetőség. Ezek után kezdődhetnek meg a tárgyalások.

A miniszter részletezte: 20 milliárd a szennyezéstől való mentesítés, és 400 milliárd forintot kell invesztálni a közcélok megvalósítására. A magyar állam 1 milliárd forintot tesz hozzá.

„A magyar állam ingatlantulajdonos ezen a területen, így amint a megállapodás megszületik, akkor fogunk tárgyalni a fővárossal és az érintett kerületekkel. A modern világvárosok sorába emelheti a fejlesztés Budapestet, de korai még ebben a stádiumban részletekről beszélni.”

Lesz felhőkarcoló?

A miniszter elmondta, hogy tájsebnek és esztétikai környezetszennyezésnek tartja a Mol-tornyot. Most már van magasház Budapesten, és megér egy társadalmi egyeztetést, hogy kellenek-e Budapestre magasházak.

„Építészeti hibának, koncepcionális problémának tartom a Mol-tornyot és a magasházakat Budapesten. Nem mindenki ért velem egyet azzal kapcsolatban, hogy milyen jövőt képzelünk el Budapestnek. Ez a beruházás nagy fejlesztést jelent, új pályaudvart kell építeni, az M1 metró vonalát meg kell hosszabbítani.”