Mutatjuk, hogyan és mikor virágzott a legjobban az idén 150. éves Budapest
1873. november 17-én írták alá azt a törvényjavaslatot, amely Pestet, Budát és Óbudát egyesítette. Ennek következtében épülhetett meg a Duna két partján – a számunkra legalábbis – legszebb világváros, amelynek idén ünnepeljük 150. születésnapját. A főváros építésének és fejlesztésének dinamizmusa a ma emberének elképzelhetetlen, csak ámulhatunk, mire voltak képesek elődeink, városvezetőink.
Buda és Pest egyesítésének gondolatát gróf Széchenyi István vetette föl. Hatalmas lendülettel kezdődött meg az egyesített város fejlesztése, az 1870-ben megalakult Fővárosi Közmunkatanács közreműködésével, kiépült a Sugárút (Andrássy út), a Nagykörút, a Duna-part. Kevesen tudják, de már a XIX. században is nemcsak hogy legálisnak számított megmártózni a Dunában, de egyenesen ez volt a fővárosi nyarak egyik legnépszerűbb programlehetősége. Az uszálystrandoknak is nevezett vízi létesítmények a világháborúk előtti időszakban élték virágkorukat, amikor egyszerre akár 8-9 is működött a fővárosban. A Parlament előtti Duna-uszoda egészen a II. világháborúig látogatható volt.
Báró Podmaniczky Frigyes szívügyének tekintette a fővárost, 30 évig töltötte be a közgyűlés elnöki tisztét. A közreműködő építészek közül legkiemelkedőbb például Ybl Miklós volt; számos köz- és palotaépület fűződik a nevéhez. Erre az időszakra datálható az Operaház, a Corvinus Egyetem, a Várkert Bazár, a Hild József által elkezdett Bazilika befejezése, a Bakáts téri templom, a Margitszigeti Nagyszálló, a Pollack Mihály téri Károlyi és Festetics-paloták.
A fejlesztésére során 1877-ben megnyílt a Nyugati pályaudvar, 1887-ben a Keleti pályaudvar, a századforduló előtt már villamosjárat indult Pesten és Budán, 1896. május 2-án, az ezredéves kiállítás alkalmával átadták a világ legelső villamos meghajtású föld alatti vasútját. Megépült a Ferenc József híd és az Erzsébet híd. A kies kirándulóhelyek megközelítésére kötött pályás közlekedési eszközöket alakítottak ki: a 1860-as években Víziváros és Zugliget között a Lóvasutat és megépült a Hegypálya, a Svábhegyi fogaskerekű vasút. A Hegyvidék hangulatát a legendák övezte vendéglátás is meghatározta, említésre került többek közt a Szépjuhászné, az Isten Szeme fogadó, a Fácán vendéglő, a Disznófő.
Budapest lendületes fejlődése a II. világháborút követően állt le, a kommunista rezsim nem csupán az emberek tízezreit gyilkolta meg eltérő nézetei, vélt vagy valós indokok alapján, hanem a főváros ikonikus épületeit is lerombolta. Erre a sorsra jutott a Nemzeti Színház is, amelyet ledózeroltak, igaz más okra hivatkozva. A Corvin Áruház is hasonló sorsra jutott, az épületet évtizedekig jellegtelen alumíniumborítással takarták le. Csak most, 2023-ban kapta vissza egykori külsejét, a még Tarlós István főpolgármester idejében elindított munkálatoknak köszönhetően. A rendszerváltozás sem hozta vissza a kívánt lendületet, hiszen Demszky Gábor korábbi főpolgármestersége idején sem mondható el fejlődés. Az azonban tény, hogy ekkor indult útjára a 4-es metró építése, ami Európa legdrágább metróberuházása lett. Demszky emellett inkább adósság generálásról híresült el, amit aztán Tarlós István számolt fel és hozott helyre. Utóbbi indította el azokat a nagy beruházásokat is – például a Széll Kálmán tér fejlesztése mellett –, amelyeket Karácsony Gergely fejezett be, az eredeti tervekhez képest kevesebb műszaki tartalommal és drágábban. Ilyen volt a többi között a Lánchíd és a Blaha Lujza tér felújítása is.
Több kerületben is drágul az élet, a balliberális önkormányzatok emelik az árakat. Az áremelések miatt a többi között Józsefvárosban, a Hegyvidéken és Ferencvárosban is felköthetik a gatyájuk a kerületiek, akiknek mélyen a zsebükbe kell majd nyúlniuk.
Like-okért és követőkért gyógyszerezte gyermekét.
Sietve menekült a 4 fős család otthonukból.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
