A mellébeszélés iskolapéldája.
Adománygyűjtő láda, jegyzőkönyv, aláírás, mikroadomány – ezek a kulcsszavai az utóbbi időszak egyik legnagyobb hazai politikai botrányának, a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom finanszírozási ügyének. Összevetettük az eddig nyilvánosságra került információkat az adománygyűjtés hatályos jogi szabályaival, és ezek alapján úgy tűnik: három ponton is elbukhat Karácsonyék mikroadományokról szóló védekezése.
Nem túlzás azt állítani, hogy fél éve Karácsony Gergely 99 Mozgalom nevű szervezetének finanszírozási botrányától hangos a magyar közélet. S nemcsak annak jobboldali része, balról is élénken érdeklődnek az iránt, kik, miért és főként hogyan adtak félmilliárd forintot arra, hogy Karácsony Gergely megnyerje 2021-ben a baloldal kétfordulós előválasztását, majd ringbe szálljon a miniszterelnöki posztért. Karácsony végül az első előválasztási forduló után visszalépett, ám úgy fest, az adománygyűjtés körüli botrány még csak ezután bontakozik ki részleteiben, amelyeket a Magyar Nemzet gyűjtött csokorba.
Pedig nem lett volna nehéz dolga a 99 Mozgalomnak, az adománygyűjtés folyamatát ugyanis világosan megszabja a 350/2011 kormányrendelet. A jogszabály sok más mellett tartalmazza, hogy pénzt ládában is lehet gyűjteni.
Ekkor az adománygyűjtő doboznak zártnak kell lennie, mégpedig úgy, hogy az adományt elhelyezhessék benne, de a bedobott készpénzt vagy más értéket csak a láda felnyitásával lehessen kivenni. A gyűjtőládán fel kell tüntetni a gyűjtő szervezet nevét, elérhetőségét.
Fontos az is, hogy a láda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább két képviselője jelen legyen. A felnyitáskor a képviselők jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről, utóbbiról például címletek szerint. Ezután gondoskodni kell arról, hogy a szervezet könyveibe bejegyezzék a juttatást.
Emellett – Karácsonyék ügye szempontjából – lényeges az is, hogy az adomány gyűjtője köteles tájékoztatni az adakozókat a gyűjtés céljáról.
A jogi előírások mellett érdemes felsorolni mindazokat a tényeket, amelyeket Karácsonyék botrányában eddig megismerhetett a nyilvánosság.
– A 99 Mozgalom számlájára 506 millió forintot fizetett be készpénzben a szervezet képviselője, Perjés Gábor.
Ha a jog követelményeit összevetjük a történtekkel, három ponton merülnek fel kérdések.
Egyrészt a láda kinyitásakor jegyzőkönyv készül, amiből kiderül, hogy a ládában milyen címletű bankók voltak, összesen milyen értékben. Szignójukkal a jegyzőkönyv aláírói ezt igazolják.
Ha viszont az aláírások hamisak, akkor a jegyzőkönyvben szereplő adatok is kétségessé válnak, vagyis már nem lehet biztosan tudni, hogy mennyi pénz volt az adománygyűjtő ládában, ahogy azt sem: volt-e egyáltalán adománygyűjtő láda. Ha nem volt, akkor honnan származik a pénz?
Másrészt, ha a bankjegyek valóban kötegben kerültek bele Karácsonyék dobozába, akkor a pénzt nem sok ember adta össze, vagyis nem adománygyűjtés és nem mikroadományozás történt, hanem valami egészen más. Kérdés, mi.
Harmadszor, a jogszabály szerint tájékoztatni kell az adományozót az adakozás céljáról. A 99 Mozgalom Karácsony előválasztási győzelmét, majd a baloldal hatalomra jutását volt hivatva elősegíteni, de Perjés Gábor még 2022 szeptemberében, vagyis szűk fél évvel a legutóbbi országgyűlési választás után is fizetett be olyan pénzt, ami állítólag mikroadományból jött. Hónapokkal a negyedik kétharmados baloldali vereség után mit mondtak az adakozóknak, mi az adománygyűjtés célja?
Ha pedig korábban kapott adományokról volt szó, akkor az a kérdés merül fel, hogy a választók kampányra adott pénzét miért nem arra költötték Karácsonyék, amire azt kapták.
Kérdésből egyelőre sok van, válaszból kevés: Karácsony Gergely, Perjés Gábor és Tordai Csaba ugyanis napok óta nem válaszol a Magyar Nemzet kérdéseire a mikroadományos ügyben.
Az ügyben Tényi István és a mozgalom számlavezetője, az OTP feljelentése alapján költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt van folyamatban nyomozás. Fontos körülmény, hogy a bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy mikroadományokról szó sem lehetett.
Ezután a NAV is nyomozni kezdett pénzmosás és költségvetési csalás miatt. A Ripost korábban egy videóval mutatta meg, hogy amit Karácsony állít, fizikailag lehetetlen.
Az OTP feljelentése szerint Karácsonyék 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között tizenkilenc alkalommal összesen 506 millió forintot fizettek be a 99 Mozgalom számlájára. Karácsony Gergely azóta is állítja, hogy „mikroadományokból”, vagyis adakozók kisebb befizetéseiből jött össze a több mint félmilliárd forint.
Az OTP feljelentése rávilágított a részletekre is. Az adománygyűjtés Karácsonyék állítása szerint egy kb. 30×30×30 centiméteres nagyságú, szabályos adománygyűjtő ládába történt. Azt állítják, hogy ezekbe a ládikákba két-háromezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be. Ez azonban fizikailag lehetetlen!
A Ripost vásárolt egy, az előírásoknak megfelelő pénzgyűjtő ládát…
A Ripost munkatársai lemodellezték, amit az OTP feljelentése állít. A 30×30×30-as láda szűk résén lehetetlen bontatlan bankjegykötegeket átpréselni, de az is fizikai képtelenség, hogy 3-4 ezer bankjegy beleférjen egy ekkora ládába. Erős gyanúra ad okot az is, hogy a kötegekben lévő bankjegyek sorszáma egymás utáni volt, még össze voltak tapadva, mintha frissen a nyomdából érkeztek volna.
Több, mint gyanús az is – amint az OTP feljelentésében szerepel –, hogy a „forintbankjegyeken kívül kizárólag 50 és 100 eurós címletű bankjegyek voltak a ládában, ráadásul két esetben megegyező darabszámú volt a 100 eurós bankjegyek száma”.
„Egy esetben angol font is volt a bankjegyek közt, abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek” – tárta fel a jelentés.
Kérdezzük, mennyire életszerű az, hogy kizárólag 50 és 100 eurós, és 50 fontos bankjegyeket adományozzanak Karácsonyéknak a ládába pénzt bedobó adományozók?
Ráadásul bontatlan bankjegykötegekben, egymás utáni sorszámmal.
A bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve még egyáltalán nem használták volna azokat).
Az OTP kiszivárgott feljelentésének részletei itt olvashatóak:
Like-okért és követőkért gyógyszerezte gyermekét.
Sietve menekült a 4 fős család otthonukból.
A lezuhant fiú súlyosan megsérült.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
