Elbocsájtás segítette a világ legrangosabb tudományos elismeréséhez Karikó Katalint

Karikó Katalin Szolnokon született 1955. január 17-én, s gyermekéveit Kisújszálláson töltötte. Már gyermekkorában megmutatkozott kimagasló természettudományos érdeklődése, így a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója lett. Doktori képzéséhez köthető kutatómunkáit a Szegedi Biológiai Központban végezte, majd 1983-ban biokémikus doktori fokozatot szerzett.

Búcsú a szülőföldtől

Első munkahelyén a Szegedi Biológiai központban három évig tevékenykedett, azonban leépítés miatt megszűnt a munkája. Ekkor hatalmas döntést hozott és elhagyta a hazáját és családjával együtt az Amerikai Egyesült Államokba telepedett le, ahol 1985 és 1989 között szerzett kutatói tapasztalatokat. A University of Pennsylvania különböző részlegeiben oktatóként és kutatóként dolgozott, és itt határozta el, hogy az mRNS-t alkalmassá teszi terápiás célokra. 

Társ a sikerben 

Drew Weismannal 1997-től kezdett együttműködni, és 2005-ös felfedezésük mérföldkőnek számított az mRNS kutatásban. Idén ketten együtt érdemelték ki a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat a Covid-19 elleni mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez szükséges munkájukkal. Karikó Katalin áldozatos munkájának köszönhetően a Pennsylvaniai Egyetem Perelman School of Medicine adjunktus professzora lett. Társalapítója és vezérigazgatója volt az RNARx vállalatnak, amely az mRNS terápiás célú kifejlesztésével foglalkozik. 2013 óta a németországi BioNTech RNA Gyógyszergyár vezető alelnöke. Alapító tagja az International mRNA Health Conference tudományos szervezőbizottságának. Az Academia Europaea tagjává, a Szegedi Tudományegyetem, a Duke University és a Humanitaa University díszdoktorává választották. Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora. Nevét a Covid-19 világjárvány megfékezésére hivatott mRNS-vakcina létrehozása tette ismertté a közéletben, és a Nobel-díjat is ez az eredménye hozta meg.