Fantasztikus hír jött: Karikó Katalin Nobel-díjat kap

Karikó Katalint már többször is esélyesnek tartották orvosi-élettani Nobel-díjra.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2023.10.02.
Módosítva: 2023.10.02.
Nobel-díj Kariko Katalin mRNS vakcina

Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

KARIKÓ Katalin;
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI

Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.

A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, összesen 227 kitüntetettnek: 40 alkalommal kapta egy, 35 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 227 kitüntetettből 13 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagk a náci kormány parancsára vissza kellett utasítsa a neki 1939-ben megítélt Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzt már nem) csak 1947-ben vehette át.

 

Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting, aki 1923-ban 32 évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki 87 éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. 2022-ben első alkalommal díjazták egy orvosi Nobel-díjas tudós gyermekét: az 1982-ben kitüntetett svéd Sune Bergström után fia, Svante Pääbo genetikus is megkapta a Nobel-díjat. A legidősebb élő kitüntetett az 1924-ben született francia-amerikai Roger Guillemin, aki 1977-ben kapta meg az elismerést. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat - amely 1974 óta posztumusz nem adható - nem vonták vissza, mert a bizottság a döntés meghozatalakor még nem értesült a hírről.

 

Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.

 

Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat "a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért". 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti" - ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.


 

Az elmúlt évtized díjazottjai:


 

2013 - Az amerikai James E. Rothman és Randy W. Schekman, illetve a német-amerikai Thomas C. Südhof a sejt szállítórendszerének szabályozásával kapcsolatos felfedezésekért.


 

2014 - Az amerikai-brit John O'Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser az agykutatás területén elért eredményeikért.


 

2015 - Az ír William C. Campbell és a japán Omura Szatosi a fonálféreg-fertőzések - mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis -, illetve a kínai Tu Ju-ju a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért.


 

2016 - A japán Oszumi Josinori az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve "önevésként" emlegetett folyamat területén elért eredményeiért.


 

2017 - Az amerikai Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young a cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért.


 

2018 - Az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztéséért.


 

2019 - Az amerikai William Kaelin és Gregg Semenza, valamint a brit Peter Ratcliffe annak felfedezéséért, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.


 

2020 - Az amerikai Harvey J. Alter és Charles M. Rice, valamint a brit Michael Houghton a hepatitis C vírus felfedezéséért.


 

2021 - Az amerikai David Julius és a libanoni-amerikai Ardem Patapoutian a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért.


 

2022 - A svéd Svante Pääbo a kihalt emberfélék genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért.

Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok

  • 1905 - fizikai: Lénárd Fülöp / Philipp E. A. von Lenard (1862-1947), a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida);
  • 1914 - orvosi: Bárány Róbert / Robert Bárány (1876-1936), a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért;
  • 1925 - kémiai: Zsigmondy Richárd / Richard A. Zsigmondy (1865-1929), a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek;
  • 1937 - orvosi: Szent-Györgyi Albert / Albert von Szent-Györgyi (1893-1986), a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti - ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat;
  • 1943 - kémiai: Hevesy György / George de Hevesy (1885-1966), a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért;
  • 1961 - orvosi: Békésy György / Georg von Békésy (1899-1972), a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért;
  • 1963 - fizikai: Wigner Jenő / Eugene P. Wigner (1902-1995), az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért;
  • 1971 - fizikai: Gábor Dénes / Dennis Gabor (1900-1979), a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért;
  • 1986 - kémiai: Polányi János / John C. Polanyi (1929-), a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért;
  • 1986 - Nobel-békedíj: Elie Wiesel (1928-2016), az erőszak, az elnyomás a fajgyűlölet elleni harcáért;
  • 1994 - közgazdasági: Harsányi János / John C. Harsanyi (1920-2000), a játékelmélet területén kidolgozott elemzéseiért;
  • 1994 - kémiai: Oláh György / George A. Olah (1927-2017), a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért;
  • 2002 - irodalom: Kertész Imre (1929-2016), a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért;
  • 2004 - kémiai: Herskó Ferenc / Avram Hershko (1937-), a fehérjék sejten belüli lebontási mechanizmusának felismeréséért.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás